Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ LUKÁCS (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince):
648 Köztársaságban a törvényhozás ezzel a kérdéssel ismételten szembenézett, és ugyan nem szenvedélyes viták nélkül, de megfelelő törvényi megoldást találtak. Ké rem a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a tájékoztatást szíveskedjék elfogadni. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm legfőbb ügyész úr válaszát. Megkérdezem Szabó Lukács képviselőtársamat, egyetérte az elhangzott válasszal. SZABÓ LUKÁ CS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Kedves Képviselőtársaim! A legfőbb ügyész úr felvázolt egy lehetőséget, ha ugyanis 56ban vagy azután politikai okok gátolták a bűnösök felelősségrevonását, akkor – ha jól értettem a legfőbb ügyész ú r szavait – attól az időponttól kell számolni az elévülést, amikortól kezdve a politikai változások már lehetővé teszik a felelősségre vonást. Mert ebből az következik, hogy 1990. május 2tól kezdődik a 15 vagy akár a 25 év. (Taps.) Hadd mondjak egy másik lehetőséget, aminek nemzetközi összefüggései is vannak: 1948ban a párizsi békeszerződés XVIII. törvénycikkelyének 22. cikke rendelkezik a szövetséges haderők visszavonásáról. Ennek első pontja szerint a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly an fegyveres erők tartására, amelyre szükség lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa. Nemzetközi szerződés alapján 1955. szeptember 19én a szovjet megszálló hadsereget Ausztri ából kivonták. A továbbiakban megszűnt a szovjet hadsereg Magyarországon való tartózkodásának a jogalapja, egészen az 1957. május 27én megkötött magyar – szovjet egyezményig a szovjet csapatok törvényen kívül, megszállóként, tehát agresszorként tartózkodtak hazánkban. Függetlenül a jelenleg folyó vizsgálattól, aminek a tárgya azt eldönteni, hogy1956 őszén volte háború Magyarország és a Szovjetunió között, minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az 1978. IV. törvény 158. §a alkalmazható az 1956. decem beri sortüzek elkövetőinek felelősségre vonására. Ez a törvény kimondja: aki hadműveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben erőszakot alkalmaz, embertelen bánásmódot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, b üntetése 1015 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. Én a tisztelt legfőbb ügyész úr válaszát elfogadom, de nem tudom elfogadni, hogy tömeggyilkosok, százezrek megnyomorítói büntetlenül úszhassák meg e becste len tettet. Azt javaslom a tisztelt Parlamentnek, mivel mindenképpen szükség van az együtt gondolkodásra, a megoldás együtt keresésére, az alkotmányügyi bizottságnak, az egész Parlamentnek és a legfőbb ügyész úrnak, valamint a többi igazságszolgáltatásban dolgozó embernek az együttes munkájára mivel szükség van, ezért azt javaslom, fogadjuk el a tisztelt legfőbb ügyész úr válaszát, de ne fogadjuk el a büntethetőséget, ezért a "nem" gombot nyomják meg. (Jobb oldalon szórványos taps.) Határozathozatal ELNÖK ( Vörös Vince) : Köszönöm. Szabó Lukács képviselőtársunk a legfőbb ügyész úr tájékoztatását elfogadta. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a legfőbb ügyész úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: 47 "igen" szavazattal, 129 e llenszavazattal 37 tartózkodás mellett a legfőbb ügyész válaszát az Országgyűlés nem fogadta el. A legfőbb ügyész válaszát az alkotmányügyi bizottságnak kiadom megtárgyalásra. Dr. Horváth Tivadar, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője interpellálni kí ván a belügyminiszterhez az adatvédelmi, igazgatási és informatikai problémák, a TÁKISZok létrehozása kapcsán címmel. Dr. Horváth Tivadar képviselőtársamat illeti a szó.
