Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
627 BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Köszönö m a szót, Elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Amint arra Torgyán József helyesen felhívta a figyelmet, itt egy korábbi, már letűnt rendszer által rendszeresített egyik fajta privilégium megvonásáról van szó. Amint arra Elek István tegnap rámutatott, csakne m az összes parlamenti párt választási programjának része volt, ehhez képest valóban viszonylag későn kerül sor erre a vitára. A törvényjavaslat a következő fő részekből áll. Először is megvonja az egyes állami vezetők számára a Grószkormány által biztosí tott speciális nyugellátást – ez összesen 9 embert érint az országban. Jelentősége tehát nem annyira anyagi, inkább politikai. Továbbá megvonja a Némethkormány által már eltörölt politikai motívumú kitüntetések sorában még megmaradt és változatlanul folyó sított anyagi előnyöket, azzal, hogy akiknél megállapítható, hogy ez a politikai jogcím pusztán egy hamis látszat, ott a jövőben az összeget a társadalombiztosítás helyett a költségvetés finanszírozza. És végül a harmadik fő részének nevezhető a javaslatna k, hogy az előző rendelkezések ne érintsék a kisnyugdíjasokat, tehát azokat, akiknek a nyugellátása nem halad meg egy, az Országgyűlés által megállapítandó összeget. Azért tartottam szükségesnek ezt így vázolni, mert az állampolgárok visszajelzéseinek egy részéből arra kell következtetni, hogy nem ismerik, miről szól a javaslat, inkább a sajtóbeli visszhangjából tájékozódnak, a kommentárok kommentárjaiból, és hamis képet kapnak. Amint azt nemrég közzétettük, a politikai motívumú nyugellátások biztosításának egy egészen speciális és a nyilvánosság elől elzárt szisztémáját alakította ki a letűnt politikai rendszer. Ez a szisztéma két, egymástól jól elkülöníthető részből állt. Egyrészt az államhatalommal annak idején szorosan egybefolyó MSZMP a saját kormányát használta fel ilyen célra, olyan módon, hogy titkos kormányhatározatok egész sorában szabályozták, hogy milyen pártszervek kezdeményezésére, kik, milyen eljárási rendben, milyen titkos rendben, milyen – ugyancsak titkos – privilégiumban részesülhetnek. Ez nemcsak nyugdíjkérdést, hanem más kérdéseket is érinthetett, mint kedvezményes, soron kívüli lakáshoz jutást, ahol a lakásbeugrót is természetesen segélyként lehetett folyósítani, kedvezményes egyetemi felvételt, munkahelyi elhelyezkedést és egyebet. Ettől teljesen független kérdés az, amire az előbb Deme Zoltán is utalt, hogy az MSZMP – immár a saját kormányát is teljesen megkerülve – önmagát egy szigorúan bizalmas belső határozattal külön is felhatalmazta bizonyos nyugdíjak megállapítására. A két út tehát nem ez, és nem azonos. Ezt azért hangsúlyozom, mert sajnálatos módon a magát érintettnek érző MSZP köreiből több felszólaló képviselőtársunk mintha igyekezett volna éleslátásunkat elhomályosítani és összekeverni ezt a kettőt. Külön megvizsgálva a két kört – nem terveztem, de miután egyik MSZPbeli képviselőtársunk ebben a körben érdemben nyilatkozott, kénytelen vagyok pontosítani – , úgy szólt a 3025/1982 jelzésű titkos kormányhatározat, hogy az egészségügyi miniszter kivételes nyugellátást vagy nyugdíjkieg észítést állapíthat meg – tehát nem emelhet; állapíthat meg! – arra érdemes személyeknek, akik egyébként nem szereztek jogosultságot társadalombiztosítási ellátásra. Ez egész másképp hangzik, mint a felemelés. Végtelenül sajnálom, hogy az MSZPbeli képvise lőtársunk előre bejelentette, hogy ő nem fog ehhez a kérdéshez többé hozzászólni, így nem fogjuk megtudni, hogy álláspontja szerint mi a különbség egy nyugdíj megállapítása, jogosulatlan személy részére történő megállapítása, vagy egy már korábban más álta l, netán jogosult által megállapított nyugdíj titkos módon történő felemelése között. Érdemes azonban folytatni a teljesség kedvéért ennek a határozatnak az ismertetését, ugyanis az idézet szerint felső összeghatárra tekintet nélkül lehetett megállapítani ezt a nyugdíjat. Az előfeltétel persze megvolt. Úgy szólt, hogy a javaslatnak a politikai vezetés köréből kellett érkeznie: MSZMP KB, politikai bizottsági tagoktól, MSZMP KB titkároktól, MSZMP KB osztályvezetőktől, megyei pártbizottságok első titkáraitól, stb.