Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (MDF)
592 Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Igen, Elnök Úr! Kénytelen vagyok kétperces reagálási lehetőséget kérni, miután másodszor fordul ma elő, hogy Kövér képviselőtársunk a Kisgazdapárt iránti gyűlölettől áthatott szavakkal próbál rólunk szót ejteni, és úgy tünteti fel, mintha a parasztságot a Kisgazdapárt szembe akarná állítani az egyéb magyar rétegekkel. Kérem, én nem tudom, milyen Kisgazdapártról szónokolt itt Kövér képviselőtársunk. A Függe tlen Kisgazdapártról ezt állítani azt jelenti, hogy Kövér képviselőtársunk egész egyszerűen nem ismeri a Kisgazdapárt programját, úgy látszik sajnálatos módon idejéből még nem futotta arra, hogy azt megismerje, holott azt már a négy elemit végzett paraszts ág is részleteiben ismeri. Ennyit a szembeállítás kérdéséről. (Derültség.) Ami pedig azt az állítását illeti, hogy a Kisgazdák a kommunistákkal együtt osztottak volna földet 1945ben: kérem, ezt a Kisgazdapárt sohasem tagadta, nem tudom, hogy miért kell er re külön hivatkozni (mozgás, derültség) , de hadd utaljak arra – elnézést kérek – , hogy valóban tudunk olyan esetekről, amikor Kisgazdák a jelenlegi fideszesek egyenesági leszármazóival, felmenőivel mint kommunistákkal együtt osztottak régen földet. (Derül tség.) Úgyhogy ezt kérem, vegye figyelembe a jövőbeni felszólalásában. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy ellenkező helyzet alakult ki, tudniillik én nem éreztem ki dr. Kövér László szavaiból gyűlölködést, bírálatot igen. (Dr. T orgyán József közbeszólása: Mi igen, Elnök Úr, nekünk érzékenyebb a fülünk. Dr. Szabó Lajos, FKgP, közbeszólása: Fenyegetés!) Igen? (Zaj, mozgás.) Több kétperces reagálás nincsen, szólásra következik dr. Szabó Lajos képviselő úr a Magyar Demokrata Fórum ré széről. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (MDF) SZABÓ LAJOS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem szűk, provinciális szemlélet vezet, amikor a napirenden lévő fontos törvényjavaslat általános vitája keretében, annak végéhez közeledve, s tal án így stílusszerűen is a jászkun birtokviszonyok nagyon is tanulságos, s ittott a jelen helyzethez kapcsolódó tapasztalatairól szólok röviden. Annál is inkább, mert a történetiség nem elrontója, hanem segítője és sürgetője a sérelmek orvoslásának. (Zaj. ) Tudjuk jól: ami elmúlt, nem hullt a semmibe, sorsa és alakítója annak, ami rá következik, ebből eredően az ide vezető út ismerete révén tudjuk igazán a jelent reálisabban mérlegelni. Nekem a választókörzetemben, sokaknak a sajátos jászkun múlt üzenete j elenti a földkérdés, a tulajdonrendezés megoldásában való elkötelezettséget, a jóvátehetőt úgy, hogy véglegesen nyugvópontra jusson, és megszűnjön minden történelmi sérelem. Ilyen soha meg nem oldott vagy alig kezelt agrármozgalmakat gerjesztő közjogi kárt alanítási sérelme volt a jászkun lakosságnak az önmegváltás, akkori szóhasználattal a redemptio ügye 1745től. Előbb a XVIII. század legelején eladták, 1715ben elzálogosították közel 900 ezer katasztrális hold területű földjüket, jobbágyi függésbe kénysz erítve az ősi szabadságukhoz ragaszkodókat, majd a hozott törvény végre nem hajtása miatt arra a megalázó helyzetre kényszerültek, hogy a rendek helyett – anyagi erejüket messze meghaladó mértékben – 573 ezer rénes forint váltságösszeg kifizetésével biztos ítsák ügyeik önálló intézését és földmagántulajdonukat önkéntes befizetésük mértékében. Ezzel kezdetét veszi a redemptio kora, a sajátos jászkun agrárfejlődés, lényegében parasztpolgári kisbirtokkal, közbirtokkal, önálló közigazgatásijogi szervezettel, saját statutummal. Hullámzó kísérőjelensége a földjüket elveszítők vagy nem váltottak és leszármazottaik kiszorítása a közbirtoki javakból, időleges földosztások, legeltetés, tagosítás legelők felosztása, melynek aránykulcsa a váltott, azaz a redimált vagy tőkeföld volt.
