Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - KELEMEN ANDRÁS, népjóléti minisztériumi államtitkár:
455 Meg kell említenem függelékképpen, hogy természetesen van egy hatodik csoport is, amelyiket a törvényjavaslatunk nem érint: a méltányosságból, szociális okokból megállapítható kivételezések köre. Na most; ha ezt ilyen rendszeresen látjuk, akkor talán nem látszik lehetetlennek felszínre hozni a kivételezettek névsorát és meghozni a szükséges intézkedéseket. Az MSZMP KB saját hatáskörében megállapított nyugdíjakra vonatkozólag a beterjesztett anyagban az országgyűlési határozati javaslatnál fogok kitérni. A Minisztertanács Kivételes Ellátások Bizottságánál megállapított nyugdíjak névsorán a Kormány dolgozik. és folyamatosan juttatja el az OTFnek. A korengedményes nyugdíjak a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak, ott dolgoznak rajta. A törvényjavaslatunk pedig az állami vezetők és az egyes kitünteté sekkel járó nyugdíjak kiegészítésével foglalkozik. Tehát látszólag a dolog egyszerű, áttekinthető, bár nem volt ilyen egyszerű az első pillanatban. És mégis ismételten került vissza az anyag hozzánk átdolgozásra a körülötte kialakult hangulat hatására mind a Kormánytól, mind az Országgyűlés bizottságaitól. Sőt most is, amikor végre a házbizottság felvette az Országgyűlés február 5i ülésének napirendjére, ismét elhalasztódott, és elég szomorúan olvastam, amikor a február 19i, rá két hétre lefolytatott ülés en került szintén napirendre, hogy ott is valahogy kimaradt a napirendről végül is az elhúzódó viták miatt. Ez végül is azt jelenti, hogy egy újabb havi nyugdíj és egy új havi kiegészítések! Mik voltak a halasztások szakmai és politikai indokai? Ezt nem tu dom másképpen jellemezni, mint Szabó Lőrinc szavaival. Az anyagot tárgyalók olyat akartak teremteni a törvényben, ami - és itt idézem "valami hasonlata a mennyei igazságnak a Földön!" Ez a tökéletességre való törekvés önmagában bénítólag hat. Jogi eszközök kel rendezni egy szándékosan összezavart helyzetet, amelyben művészeti, tudományos és sporteredményeket elérők, németellenes ellenállók ugyanolyan módon vannak elismerve, mint az 56os pufajkások, és amikor a helyzetet megmagyarázó joganyag nagyrészét a 30 00es, vagyis csak fokozatosan feltárt titkos határozatok teszik ki - bizony azt hiszem, ez a gordiuszi csomó esete! És ha hozzátesszük azt, amit mindnyájan sejtünk és tudunk, hogy nyilvánvalóan e határozatdzsungel mögött tulajdonképpen egyszerűen bizonyos telefonvonalak húzódnak meg, amikor az ember felveszi a kagylót, és odaszól a megfelelő helyre, hogy intézzék el ennek vagy annak az "érdemes" személynek a nyugdíjait, akkor még bonyolultabbá válik az egész helyzet! Az igazság és a jog viszonyának itt a H ázban felfellángoló vitáiban nyilvánvalóvá vált, hogy hasonló kételyekkel fogunk szembekerülni a volt rendszer lebontását És az új építését szolgáló minden döntésünkkel. Ugyanakkor a politikai döntésnek gazdasági megfontolásokat is kell tartalmaznia. Az e gyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló, korábban 555ös, immár 1292es számon beterjesztett törvényjavaslat ilyen alapvető indoka az, hogy az egységes nyugdíjrendszerbe nem illeszthetők be az általán os szabályoktól eltérően megállapított kiemelt nyugdíjak és nyugdíjkiegészítések. Ezeket a kedvezményeket járulékfizetés sosem előzte meg, és mégis a társadalombiztosítás fizeti! A Kormány és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság véleménye szeri nt a járulékfizetéssel meg nem alapozott kifizetéseknek véget kell vetni. (Taps.) Ha valamilyen kitűntetéssel pénzösszeg jár, azt a kitüntető fizesse, avagy - és ez csak eljárásbeli különbség - utalja át a társadalombiztosításnak. Meggondolván azonban azt a tényt, hogy az ilyen kifizetések költségvetési fedezetét is az adóbevételek jelentik, a Kormány tervezi a kitüntetésekkel járd pénzjutalmak rendszerének lényeges beszűkítését. A tisztelt Országgyűlés 184748. évben működött elődje már törvénybe iktatta V III. számon a közös teherviselés elvét, kimondván - idézem , hogy "Magyarország és a kapcsolt Részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül,
