Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BORZ MIKLÓS (FKgP)
448 Ez a legfőbb erénye. De nem értem, választóimmal együtt nem értjük ott, a Kiskunság közepén a kormányelőterjesztés szűkmarkúságát. Az elsinkófált tulajdon érté kének a szorzók és a számok szerint alig egytizedét akarja csak visszaadni. Nem szereptévesztés ez? Egy újabb államosítás és téeszesítés készül, vagy az elbirtoklott ország orgazdái ennyire erősek? Ne gondolják rólam, Hölgyeim és Uraim, hogy rossz helyen ü lök, hogy az MDFbe tévedt Kisgazda lennék, de azt igenis vallom, hogy ez a kérdés, a kárpótlás mezébe öltöztetett tulajdonrendezés nem oldható meg a Kisgazdák nélkül. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) Ők ebből nem hagyhatók ki, nem állíthatók félre; mint ah ogy nem mehetünk bele mi sem, egyetlen felelős párt sem olyan rendezésbe, amelyet az érintettek nem fogadnak el. (Mozgás.) Ha kompromisszumot keresnek, úgy vélem, a kiegyezésnek megvan a lehetősége. Meg lehet találni a kölcsönös elfogadható mértéket, az ál lam teherviselőképessége és a megrablottak kielégítése között. És meg lehet találni az egyezséget az elvett vagyon mostani birtoklói és kisemmizett valós tulajdonosai között. Ehhez, tisztelt Képviselőtársaim, lényegesen meg kell emelni a szorzószámokat és a kárpótlási sávokat. Hogy a kárpótlás részleges és vagyonnagyság szerint csökkenő legyen, belátásból elfogadhatjuk. Viszont a kárpótlás egy 100%kal kezdődő sávozásban is csak részleges lesz, hiszen az elmaradt haszon ellensúlyozásáról szó sincs. Ezért t artanám szükségesnek az elszenvedett tulajdoni kár meghatározott összegéig, földben gondolkodva 50 holdig a 100%os kárpótlási sáv beiktatását, gyakorlatilag az elvett kismagántulajdon, kistulajdon megközelítően teljes visszaszármaztatását. (Taps középen.) Majd olyan arányú csökkentő sávozást, hogy 200 hold esetén a föld aranykorona értékének a felét lehetne kárpótlási jegyben visszakapni. Az egyéb tulajdon kárpótlása is ezekhez a sávokhoz igazodna. Beszélgetések, gyűlések, viták sorozata után véleményem sz erint ez az a mérték, amelyet az érintettek, a megrövidítettek még elfogadható kárpótlásnak tartanak. Persze úgy, hogy a tulajdonlásban a törvény nem támaszt új korlátokat, mint a helybenlakás vagy a saját művelés kötelme. Előttünk a kárpótlásról szóló tör vénytervezet, de már gondolnunk kell a tszek föld nélküli tagjaira is. A tulajdonszerzés lehetőségét az új szövetkezeti törvényben számukra is mihamarabb biztosítanunk kell. Tavaly tavasszal nekik is szólt az ígéret. És szólt a munkásrészvényekről is: hog y a felépülő új rendszer mindenkinek, főleg a kisembereknek ad majd valamit. A hosszú elvesz után most már majd az ad következik. Még töretlen bizalommal vagyok az iránt, hogy a kárpótlási törvényjavaslatban mint alapelképzelésben, benne rejlik a szép lehe tőség: adni. Szerényebben és pontosabban: visszaadni valamit, még szerényebben és még pontosabban: visszaadni az elvett tulajdon értékéből annyit, amennyivel a kárvallott kisember megelégszik. Hogy így sikerüljön, ahhoz a benyújtott törvénytervezet mellé a jobbító, módosító javaslatok sorozata szükségeltetik. Ezek a módosító javaslatok pedig véleményem szerint már jobbára beérkeztek. Innen a bizakodásom. Köszönöm, Elnök Úr, befejeztem. (Taps a középen és jobb oldalon) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felszóla lásra következik Borz Miklós, a Független Kisgazdapárt képviselője. Megadom a szót. (Zaj és mozgás.) Felszólaló: Borz Miklós (FKgP) BORZ MIKLÓS (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Elnézésüket kérem, hogy egy kissé formabontó lesz ek. Olyan problémát szeretnék ugyanis megvilágítani Önök előtt, amelyről ez ideig még ebben a vitában nem volt szó.
