Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - LUKÁCS TAMÁS, DR. (KDNP)
440 hogy nem egy tsz pontosan negációja a szövetkezeti gondolatnak és autorisztikus szellemnek és kívánalmaknak. Az ilyen tszek, ha jogi formájukban szövetkezetek is, jellegükben ne m azok, és vezetőségeik – tisztelet a kivételnek – messze túllépik azt a hatáskört, amelyet szövetkezeti funkciónak neveznénk. Hogy a felbecsülhetetlen értéket jelentő termőföldterületünkkel miként bántunk – nem is merem mondani, hogy gazdálkodtunk – , egyn éhány adattal szeretnék világosabb képet mutatni. 1946 – 47ben Magyarország szántóterülete 5 millió 623 ezer hektár volt, 1965ben ez már 5 millióra csökkent, 1989ben pedig 4 millió 703 ezer. Ez alatt a 43 év alatt 910 ezer hektárral kevesebb az ország szá ntóföldi területe, mint volt. Mondhatnánk azt, hogy ez be lett erdősítve. Hát sajnos, nem ez lett erdősítve, illetve ebből is, a jó szántóföldekből is sokat beerdősítettek, mert míg 1946 – 47ben az erdőállománynak 1 millió 100 ezer volt a területe, azaz 11, 9% az erdősültség, úgy 1989ben 1 millió 688 ezer hektár, azaz 18,1 százalék a mi erdővagyonunk. Szomorú adatok ezek, de tények, amelyeket azonban meg kell szüntetni. Ilyen pazarló módon előbbutóbb tönkremegy az ország. Az erdőterület szaporodása nagyrész t a szántóterületek rovására ment, pedig van elég dimbesdombos terület, amelyet már be kellett volna erdősíteni. Befejezésül idézném John Locke 300 évvel ezelőtt megírt írását, amely szerint minden ember úgy született, hogy joga van a tökéletes szabadságh oz és ahhoz, hogy más emberekkel együtt egyformán és korlátlanul élvezze a természeti törvény biztosította összes jogokat és kiváltságokat. Vagyis a közhatalom nem szolgálhat más célt, mint az emberek békéjét és biztonságát. Ez a törvényjavaslat ennek telj es kielégítését nem szolgálja, de bízom benne, hogy észszerű javaslatokkal mégis csak talán törvényerőre emelkedhet. Mert szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy nem új sebeket ütni, hanem a régi sebeket gyógyítani küldtek minket ide. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő felszólalónk dr. Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Lukács Tamás (KDNP) LUKÁCS TAMÁS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Vé tkes mulasztás nem alkotni törvényt, mely szabad és boldog polgárok számát szaporítsa, de oly törvényt alkotni, mely azok eddigi számát is kevesítve meg azokat is, kik a sors kedvezése által törvényeink engedelme vagy legalább elnézése által magukat jobb s orsra emelték, nemcsak mulasztás, hanem oly cselekedet, melyet hazának áldása nem követ." Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Képviselőtársak! Ezek a szavak egyszer már ebben a teremben, ebben a Parlamentben elhangzottak. Nem véletlenül hivatkozom a haza bölcsére, mert igen nagy bölcsességre volna szükségünk ahhoz, hogy azt a nemzeti konszenzust megteremtsük, amivel egy új tulajdoni rendet kialakíthatunk, és a kárpótlás kérdéseit megoldhatjuk. Nem jelentkeztem volna hozzászólásra, ha az eddigi érveket ismételném me g bármilyen új formában, és nem törekednék arra, hogy ebben a kérdéskörben megpróbáljak ismereteim szerint valami kitörési pontot megjelölni. Miről is van itt szó? Rögtön a törvény preambulumából kiderül, hogy nagyon szerencsétlen módon egy erkölcsi és egy gazdasági elv keveredett össze, amelyet célszerűségi szempontból is sokkal inkább szét kellett volna választani, nevezetesen a kárpótlás, kártalanítás, kártérítés kérdéskörét a privatizációs kérdéskörhöz kapcsolni, míg a földkérdést, szövetkezeti átalakít ási törvényt a mezőgazdasági hitelpolitikai koncepcióhoz kapcsolni, és megteremteni minél gyorsabban a működő mezőgazdaságot. Induljunk ki most abból a helyzetből, hogy a két kérdés között logikailag azt állíthatjuk, hogy van közös pont, és ebből a törvény tervezetből vane olyan kitörési pont, amely alapján azt állíthatom,
