Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független)
40 Az ügyrendi, az ügyrendi észrevételt szeretnénk hallani. DÉNES JÁNOS (független) Kérem. Az ügyrendi észrevételem az, hogy a mondanivalóm az elején rögtön két részre választja a fö lterjesztett javaslatot. Magyarul: külön beszél a tulajdonról és külön a kárpótlásról. A kettő nem keverhető össze. Erről van szó és nem másról. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérem szépen, érdemi felszólalásra most nincs lehetőség. De ha kéri a képviselő úr, me gszavaztatjuk az Országgyűlést, hogy ade helyet annak az igénynek… DÉNES JÁNOS (független) Megtisztelő volna a számomra, ha az Országgyűlés döntene ebben a kérdésben. Határozathozatal ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérem szépen, tisztelt Országgyűlés, szavazza nak akkor abban a kérdésben, hogy Dénes János képviselő úr elmondhatjae most egyéni képviselői álláspontját. Kérem, foglalják el a helyüket. Tehát kérdezem a tisztelt Országgyűlést, kíváne szót adni most Dénes János képviselő úrnak. Kérem, szavazzanak. ( Megtörténik.) Köszönöm szépen. Az Országgyűlés 117 "igen" szavazattal 53 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy Dénes János képviselő úr elmondhatja az álláspontját. Az Országgyűlés határozatképes volt. Megadom a szót a képviselő úrnak. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígéretemhez híven rövid leszek. Elsősorban el szeretném mondani azt az össznemzeti, össztársadalmi és történelmi felelősséget, amely mindnyájunkat terhel . Ennek előrebocsátásával mondom el a következőket. Az előttünk levő, korábban 1020as, majd 1439es törvényjavaslat nemcsak a Kormánynak, a koalíciónak, hanem a Parlamentnek is töréspróbája lesz. A bontó kapát már a nemzet gyökerének eresztették. A földké rdés helyes megoldása sorskérdés össznemzeti, össztársadalmi szempontból. Már a bevezető részben, itt most hangot szeretnék adni annak az érvelésemnek, hogy a földtulajdon kérdése a törvényjavaslaton belül nem tárgyalható a tisztelt Házban. Sürgősséggel, m ég a kárpótlási törvény előtt kell megtárgyalnunk, különös tekintettel az ébredő tavaszra. A földtulajdon kérdése jogi, etikai kérdés, nemzeti, össztársadalmi hovatartozás kérdése. A földet egyszerűen, teljes joggal és rendezhetőséggel vissza kell adni ann ak, akitől elvették, illetve törvény szerinti örökösének. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) A kárpótlás csak ezután következhet. Ahogyan a tőkének, a hitelezőknek megvan a joguk, és élnek is a jogi következményekkel – lásd államadósságunk – , a földtulajdonbó l eredő jogok és jogi következmények a tulajdonosát, a parasztot illetik. Pluralista és liberális barátaim velem együtt a piac bűvőletében élnek, még versenyhivatalt is létrehoztunk, akkor mi az akadálya annak, hogy a földpiac is kialakuljon Magyarországon . Azt azonban kihangsúlyozom, hogy a föld különleges össznemzeti és össztársadalmi vagyon amellett, hogy a magánvagyon tulajdonát képezi, és mint ilyen társadalmi, nemzeti védelmet igényel. Például csak magyar állampolgár vásárolhat földet, az ingatlanok s em eladhatók, legfeljebb 25, 47, 70, 90 vagy 99 évre – közgazdaságilag és jogilag kidolgozott feltételrendszer mellett – bérbe adható. A fentiek elnagyolt elképzeléseim, nyilván a megvalósulás részletes, szakszerű kidolgozást, jogi felépítést igényel. Kedv es figyelmükbe ajánlom még nemcsak a földkérdéssel, nemcsak a kárpótlással kapcsolatban, hanem történelemszemlélet és társadalmi ítélet szempontjából, hogy jogi, történelmi sarktétel 1944. március 19e, amióta ez az ország, Magyarország megszállt ország.
