Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Interpellációk - SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
356 határozatképtelen, nem tudjuk folytatni a munkánkat! (Rövid várakozás.) Képviselőtársaim ! Létszámellenőrzést tartunk. Kérem, szíveskedjenek megnyomni az "igen" gombot. (Megtörténik 191 fő, 50% - az ülés határozatképes. Szórványos taps.) Köszönöm, az Országgyűlés határozatképes. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünknek megfelelően az interpellác iók és kérdések elmondásával folytatjuk munkánkat. Az elnöki teendők ellátásában Tóth Sándor és Boros László jegyző képviselőtársaim lesznek a segítségemre. Az első interpelláló képviselő Speidl Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellálni k íván a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez "Salgótarján és környéke távközlési helyzete ügyében" címmel. Speidl Zoltán képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Speidl Zoltán (MDF) - a közlekedési, hírközlési és vízü gyi miniszterhez - "Salgótarján és környéke távközlési helyzete ügyében" címmel SPEIDL ZOLTÁN (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Senkit nem óhajtok az ország keserves távközlési helyzetének lefestésével untat ni. Tudjuk, ebben is messze van még Európa. Hadd tegyem hozzá, tudjuk azt is, hogy sok évtizedes mulasztás következményeit nyögjük mindahányan. Ha mégis szólok Salgótarján és környéke érdekében, teszem azt azért, mert ez a térség az országos átlagot is mes sze alulmúló viszonyok közt tengődik a távfizetést illetően. Tisztelt Miniszter Úr! Egy olyan tájékról, valaha virágzó iparvidékről van szó, ahol a nagyon nehéz gazdasági viszonyok pozitív irányú elmozdulását még remélni is nehéz, ha egyebek közt a távközl ésben sem áll be mihamarabb valamelyest is biztató változás. hiszen csakis az iparszerkezet gyökeres átalakítása, csakis a töke beáramlása, a vállalkozói kedv növekedése segíthet a helyzeten! Csak megjegyzem, tudok olyan potenciális tőkebehozóról, aki, ami kor az egyik nógrádi településen meglátta, hogy a telefonos kisasszony időtlen idők óta holmi zsinórokkal babrál, hiszen a külföldi üzletember Stockholmmal óhajtott volna beszélni, közölte, hogy ilyen körülmények között egyetlen fillért sem hajlandó idehoz ni! Engedtessék meg még egy, igaz, nem a gazdaság szférájába eső érv felemlítése. Nevezetesen Salgótarján és a tarjáni iparmedence sajátos történelmi hagyományai következtében hamarabb lehet nemkívánatos politikai mozgolódások színtere, mint az ország egyé b részei, hacsak nem adatik meg az itt élők számára az elmozdulás reménye, amihez a távközlés javítása is hozzájárulhat, mivel új munkahelyek megteremtését segíti elő. Szakértelemben és potenciális lehetőségekben ugyanis nem volna hiány! Néhány szót a konk rét helyzetről. 1969es adatok szerint a távbeszélősűrűséget tekintve Nógrád a megyék között a 14. helyen állt. A megye jelenleg még egyetlen crossbartípusú távbeszélőközpontja Salgótarjánban épült 1979ben, de kapacitása 1986ra 90%ban telítetté vált. Mondani sem kell, hogy ily módon a külvilággal való kapcsolat, különösen munkaidőben, amikor például üzletek és megállapodások köttetnének, sokszor reménytelen. Tény, hogy 1990ben kétezer állomással bővült a tarjáni telefonközpont, azonban a térségből, só t, az egész megyéből közvetlenül ma is csak innen lehet az országba és a nagyvilágba telefonálni, mert ez a központ továbbítja egyebek közt Pásztó, Bátonyterenye és Szécsény hívásait is. Vagyis ha a salgótarjáni központ jelentősen nem bővül, akkor az említ ett, ugyancsak sanyarú helyzetben lévő városok külső kapcsolattartása tovább romlik. Közbevetőleg: Bátonyterenye foglalkoztatási szempontból immár egy éve kritikus térségnek minősíttetett, de ha egyebek közt a távközlés alig léte miatt Salgótarjánban nem k erülhet sor az iparszerkezet korszerűsítésére, nincs messze az idő, amikor Salgótarjánt is ilyen térséggé kell nyilvánítani.
