Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
350 rend kívül nehéz helyzetbe kerül, hiszen az ártatlanság vélelme alapján a nyomozó hatóságnak kell egyáltalán ezt bizonyítani, hogy az a személy, aki öt éven belül szándékos bűncselekményt követ el az adott időszakban, az adott helyen, az adott módon bármilyen b űncselekményt elkövetett, mégpedig olyan bűncselekményt, ami az eljárási kegyelem alá esne. Ez a nyomozó hatóság nehézsége, de az ártatlanság vélelme alatt egy jogállamban én ettől a nehézségtől nem félek. Az az előfeltétel azonban, hogy az elkövetők megbá nása valóban komoly, valóban belátták cselekményük társadalomra való veszélyességét - ennek az előfeltételnek a vizsgálata az, hogyha ezt a módosító indítványt elfogadjuk. Én úgy gondolom, nem a magamutogatás, hanem az vezérelte Salamon képviselő urat, hog y ezt a törvényt teljessé tegye, és ez a törvény valóban olyan jogalkotási termék legyen, amely a társadalmi megbékélést és a társadalmi igazságosságot hordozza. Éppen ezért vagyok kénytelen támogatni Hack Péter javaslatát is, mert én úgy gondolom, hogyha az alapvető jogpolitikai célt, a nemzeti egységet és a társadalmi megbékélést kívánja szolgálni, akkor ne legyünk szűk markúak és bízzunk a jogalkotók kellő felkészültségében, abban, hogy meg tudják ítélni, mely szabálysértések azok, amelyeket az adott bűn cselekménnyel kapcsolatban követtek el. Nyilvánvaló - hogy az idézett példára válaszoljak , egy ittas vezetés semmiképpen nem kerülhet olyan jogalkalmazói mérlegelés alá, amely esetben a felsorolt cselekmények között összefüggést találhat. Ezzel a kérdéss el a jogalkalmazás mindig szembe fog kerülni, hogy jól kell alkalmazni a jogot. Persze, ennek előfeltétele az lenne, hogy tisztességes és jó törvényeket hozzunk. Mindezeket elmondva én úgy gondolom, hogy a benyújtott módosító indítványokkal együtt ezt a tö rvényt alkalmasnak találom arra, hogy a nemzeti egységet és a társadalmi megbékélést szolgálja, ami az alapvető jogpolitikai szándék. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik dr. Fekete Gyula képviselő a Magyar De mokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Képviselőtársaim ! Kérem, hogy támogassák Salamon László képviselőtársam indítványát, miszerint egy új 9. § intézkedjen arról, hogy a törvény r endelkezései és a károkozó magatartások kártérítési következményeit nem érintik. Miért kérem ezt? Ne adjunk arra precedenst, hogy akár a Parlament, akár a kormányzat beavatkozzék magánszemélyek közötti vitás ügyek eldöntésébe, és valamely fél előnyére vagy kárára döntsön. Ez tűrhetetlen beavatkozás lenne a bírók, ügyészek törvényhozói és végrehajtói hatalomtól független munkájába is. Miről is van szó? Alkalmazottak alkottak torlaszt olyan gépjárművekből, amelyek tulajdonosai erre nem adtak engedélyt. Ne vis elje az ebből eredő vagyoni kárt a vétlen tulajdonos! Úgy vélem, hogy a tulajdonreform gondolata és a tulajdonosi jogok becsületének a helyreállítása valamennyi párt szívügye. Az ország sok részén teljesen értelmetlen volt a torlasz állítása, mert az - a f rissen vetett, zsenge vetésen át - megkerülhető volt. Az okozott kár megítélését kérhesse a gazda, ha meg tudja jelölni a károkozókat vagy az erre felbujtó szervezeteket. Olvashattunk ezer tonnaszám megromlott húsokról, kamionokban éhen baromfiak tízezreir ől. Itt sem fogadható el, hogy a vétlen gazdák vagy kiskereskedők viseljék a kárt. Külföldi üzletemberek panaszolták, hogy komoly váltságdíjat követeltek tőlük, hogy elhagyhassák az országot. Például a Fórum Szállóból 100150 dollár volt a tarifa Ferihegyi g. .Az ilyen taxik előtt minden sorompó fölnyílt, azaz valószínűsíthető, hogy központi keverőkasszába folyt be a pénz, és annak hasznából a torlaszosok tételesen részesedtek. (Zaj.) Ez a másoktól való függés
