Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György):
321 nagyobb kárt okoz, mint az igény érvényesítésének elmaradása. Erre a helyzetre a nyugateurópai jogok jelentős részében ismert és élő gyakorlat az az elv, amit opportunitás elvének neveznek. Ennek értelmében a büntetőügyekben eljáró hatóságok cél szerűségi megfontolásokból eltekinthetnek a büntető felelősségre vonástól. ' Ami a közkegyelemről szóló törvénynek aktualitást adó eseményeket illeti, azt láthatjuk, hogy nagy számú állampolgár, vélhetően több százezer követett olyan magatartást, amit a bü ntetőügyekben eljáró hatóságok bűncselekménynek tekintenek. Ebben az esetben mindenekelőtt politikai döntést kell hozni. El kell döntenie az államnak, hogy kívánjae ennek a vélhetően több százezer embernek a felelősségre vonását vagy sem. Amint az ez eset ben meg is történt. Közbülső megoldás nem áll rendelkezésre, hiszen a törvény előtti egyenlőség elvét sértené, ha csak néhány feltételezet elkövetőt vonnának felelősségre, s nem minden személyt, aki az eseményekben aktív szerepel játszott. Amennyiben az ál lam úgy dönt, hogy nem kíván felelősségre vonást alkalmazni, mert nagyobb kárt okozna a büntetőjogi igény érvényesítése, mint annak elmaradása, a hatályos magyar szabályok szerint ennek egyetlen lehetősége van, és ez a közkegyelem gyakorlása. Mivel a magya r jogi berendezkedés nem alkalmazza a büntetőügyekben az opportunitás elvét, a rendőrségnek mint nyomozó hatóságnak nincs joga nem eljárni olyan esetekben, amikor a törvény egyébként ezt előírná. Mindezek alapján a hatályos magyar jogban annak az állami ak aratnak az érvényesítésére, amely a felelősségre vonás elmaradását kívánja, egyetlen lehetséges út a közkegyelmi törvény. Mindehhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának a tárgy alás során felmerült módosító javaslatokkal kapcsolatos helyeslő vagy elutasító álláspontjával egyetértek, és azt fenntartás nélkül elfogadom. Szeretném remélni, hogy a tisztelt Ház a benyújtott javaslatot törvényerőre emeli, és ezzel sikerül pontot tennün k egy hónapok óta lezáratlan kérdés végére, és korrekt jogi formában, nemzeti konszenzus alapján túlléphetünk végre legújabb kori történelmünk e sokat vitatott mozzanatán. Köszönöm a türelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm köztársasági elnökünk előterjesztését. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kíváne bizottságuk előadót állítani. SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bi zottság külön előadót nem állít. A bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta, és ezzel kapcsolatosan megtárgyalta a módosító javaslatokat is. Tárgyalásának eredményéről a bizottság jelentést terjesztett a tisztelt Ház elé, amely képviselőtársaim rendelkez ésére áll. Az alkotmányügyi bizottság egyébként a módosító javaslatok nagy többségével együtt, amit támogat, e módosító javaslatokkal támogatja az amnesztiatörvényjavaslat elfogadását. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, ho gy a törvényjavaslathoz több képviselőtársunk módosító javaslatot nyújtott be. A módosító javaslatok az önök rendelkezésére állnak. Ezek: Salamon László, a Magyar Demokrata Fórum részéről, az 1383. számon; Hack Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége részérő l, az 1407. számon; Gali Ákos, a Magyar Demokrata Fórum részéről, az 1461. számon. Bejelentem továbbá, hogy Dornbach Alajos alelnök úr, képviselő, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről az 1382. számon benyújtott módosító javaslatát visszavonta. A módosít ó javaslatokra tekintettel általános és részletes vitát kell tartanunk.