Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Bejelentések: Dr. Pásztor Gyula jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GADÓ GYÖRGY (SZDSZ)
256 interpellációjával sejtetni kíván. Egész egyszerűen az, hogy ez volt az a korszak, amelyik a leginkább feltárt volt, mind jogilag, mind t örténetileg, vagyis különösebb előkészítő munka nélkül szinte azonnal jogszabály alakítható volt erre a korszakra. Azt mi sohasem állítottuk, hogy ezt az időszakot egyszerre, egyetlen fázisban és egyidőben szabályozni tudjuk. Különösen igaz ez az 19381945 közötti időszakra, mert bár Ön utalt rá, én ennek ellenére állítom, hogy még mindig ez az a korszak, ami történetileg a leginkább feltáratlan. Ugyanígy nem fogja át a jelenlegi szabályozottság az 19381945ös korszakon kívül az 19631989 közötti időszakot . De a zsidósággal való azonosítása a korszaknak ez is történetietlen, hiszen mindannyian tudjuk, hogy 1938 és 1945 között ezek a sérelmek nemcsak a zsidóságot sújtották, hanem még nagyon sok nációt. Én azt gondolom tehát, hogy ezeket az aspektusokat valób an kellő súllyal és politikai realitással értékeljük, akkor messze nem igaz és elutasíthatjuk azt a politikai indíttatást, ahogyan az interpelláció ráközelített erre a kérdésre. Természetesen a Kárpótlási Hivatal működik, hogy konkrét tényt is közölhessek Önnel, szabadjon utalnom arra ezzel együtt, hogy jelen pillanatban jogszabály erről az időszakról nincs, ezidáig 37 500 zsidótól beérkezett kérelmet tartunk nyilván, amelyet ugyanúgy kezelünk, mint bármely más kérelmet, vagyis felvisszük számítógépre és ny ilvántartásba kerül, ugyanúgy, mint az egyéb többi kérelem. Még egy számot engedjen meg ahhoz a munkatempóhoz, amit ez a Kárpótlási Hivatal végez. Ne feledjük el, részjogszabályok már a Németh Miklós által vezette kormány időszakában születtek, vagyis a ké relmek múlt év januárjától folyamatosan érkeznek, ehhez képest ez a hivatal felállt szeptemberben. Akkor már közel 120 ezer kérelem volt bent és mind a mai napig 800 – 900 kérelem érkezik egy nap. Körülbelül ugyanennyi, amit jelen pillanatban a Kárpótlási Hi vatal fel tud dolgozni egy nap, de a gond nem ez, hanem, hogy a Társadalombiztosításnál elakad az egész folyamat. Ez egy kis kitérő volt a választól, hiszen végül is a kérdés nem ez, hanem az, hogy miért nincs még jogszabály. A jogszabály előkészítése – mi nt utaltam rá – folyamatban van, szándékaink szerint kéthárom hónapon belül olyan állapotba jutunk vele, hogy vagy önálló jogszabályként – és ez a valószínűbb megoldás – vagy pedig ráépítve a 93/1990es kormányrendeletre meg fog jelenni ennek a korszaknak is a kárpótlása. Kérdésére: miszerint kíváne a Kormány diszkriminációt alkalmazni ilyen szempontból sértettek között, határozottan azt kell állítanom, hogy nem, és bízom abban, hogy a fentebb elmondott tények kellően alá is támasztják ezt az állításomat. De ha mégis kételye lenne, akkor természetesen örömmel és szívesen látjuk a Kárpótlási Hivatalban, vagy az amellett működő Társadalmi Kollégiumban, ahol a zsidóság kellő kvalifikáltsággal képviselve van, és azokon a találkozókon, amikor zsidó szervezetekk el ülünk le hasonló kérdéseket megbeszélni, sokkal nagyobb összhangban, mint ahogy ez az interpellációból kitűnt. Mindezekre tekintettel kérem Önöket, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönö m miniszter úr válaszát. Megkérdezem Gadó György képviselőtársamat, egyetérte a válasszal. GADÓ GYÖRGY (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Megnyugvással hallottam az Ön válaszát, abban a tekintetben nyugtatott meg, ho gy a Kormánynak nincs semmi szándékában diszkriminációt alkalmazni. Magam sem feltételeztem ezt, azt a kitételt alkalmaztam, akarvaakaratlanul ilyen látszatot kelthet. Természetesen azt is tudom, hogy mikor kezdte meg a működését a Kárpótlási Hivatal és h ogy milyen tengersok kérvényt kell feldolgoznia. Mindamellett úgy hiszem, hogy azt az érvet aligha tudom elfogadni, mely szerint az 193845 közötti időszak jogsérelmeinek ilyetén való reparálása alaposabb és bonyolultabb feldolgozó munkát, jogi és történel mi tisztázást kívánna, mint az 1945öt követő időszaké. De nem is ezt kívánom különösebben vitatni, ami engem az interpellációra késztetett egy egyszerű kis élménnyel is illusztrálhatom. Egy dunántúli városkában megszólított egy idős ember, és azt mondta, hogy látome azt az öreget, aki
