Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 11. kedd, a tavaszi ülésszak 36. napja - Bejelentések: Dr. Szabó Lajos jegyző - Bejelentések: Boros László jegyző - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP):
2182 legyen ez így. Persze a törvénytervezet Varga János képviselőtársam és mások elfogadás ra váró módosító indítványaival együtt erre nem is ad lehetőséget. Négyszer tartottunk szakértői tanácskozást választókörzetemben e kérdésben, és a végső kicsengése ezeknek a tanácskozásoknak az volt, ha meg akarjuk valósítani a közeljövőben az állam és az egyház teljes szétválasztását, ahhoz például az iskolák esetében a normatív és fejkvótatámogatáson túl az elinduláshoz és működtetéshez valami hathatós támogatásra van szüksége az egyházaknak. Az MDF sajtótájékoztatóján be is jelenthettük azt a tényt, ho gy az MDFfrakció felkérésére az érintett minisztériumok egyeztető tárgyalásokba kezdenek egy egyházi intézményeket működtető törvény megszületése érdekében. Végül is mi a közvetlen cél: az állam és az egyház azonnali teljes szétválasztása, ahogyan azt egy es ellenzéki képviselőtársaim hangoztatják? Az egyházak jelenlegi anyagi helyzetében ez biztos katasztrófát jelentene, de nemcsak az egyházak, hanem az egész ország számára is. Reményeink szerint az e nézetet valló és hangoztató ellenzéki képviselőtársaim sem akarják ezt. Az biztos, hogy a történelmi keresztény egyházfelekezetekben sokkal kevesebb a hívő, mint a templomba járó vagy a megkeresztelt, ennek ellenére vétek lenne a kicsiny szám miatt, vagy azért, mert gazdaságilag nem rentábilis, fölrúgni, a sok egyházi bűn ellenére is a történelmi kereteket. Inkább gondoljunk a kicsiny mustármagra, amely megfelelő gondoskodás mellett nagy fává növekedhet, annyira, hogy fészket rakhatnak rajta az ég madarai. Valaki 2000 esztendővel ezelőtt mondta e szavakat, bizt osan igaza van, s ha igaza van, érdemes reménységgel előretekinteni. Lehet még igazi, széles körű, intézményes egyházi szolgálat e hazában, kivétel nélkül minden ember javára. Ez a közvetlen cél. Előbbi gondolataimat összefoglalva el kell hogy mondjam, biz onyos mértékig egyetértek a FIDESZ vezérszónokával – nem egészen – , amikor a vita kezdetén többek között azt is hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet nemcsak társadalom, de egyházellenes is. Egyetértek kijelentésével, de más irányból. Én úgy érzem, hogy jo bban meg kell támogatni a pozitív diszkriminációt ezen a téren az egyházak szempontjából. Csak így alakulhat ki igazán sokszínű iskolarendszer, ahogyan azt Andrásfalvy miniszter úr az előző napirendi pont tárgyalásakor kifejtette. Személy szerint örömmel e mlékezem vissza a debreceni református kollégium gimnáziumában eltöltött évekre: evangélikus identitásom ellenére teljes nyitottsággal fogadtak, de nemcsak minket, evangélikusokat, hanem katolikusokat, sőt megkereszteletlen, kommunista, ateista szemléletű szülők gyermekeit is. A Békéscsabai 5. Számú Általános Iskola negatív diszkriminációja után, amivel az úgynevezett klerikálisokat illették, üdítőleg hatottak a gimnáziumi évek ( Az elnök csenget.) Egyetlen gondolat, befejezem, csak annyit: kérem tisztelt k épviselőtársaimat, tegyük lehetővé az egyházakban élő hívő emberek halálig tartó hűséges szolgálatát még szélesebb területeken azért is, hogy nemcsak az ő részük lehessen a halhatatlanság, ahogyan azt ma reggel hallottuk Hegedűs Lóránt református püspök úr tól a Parlamentben testvéri közösség alkalmán, hanem lehessen a halhatatlanság azoké is, akiket ezek a keresztény hívő emberek ápolnak, gyógyítanak, tanítanak, vígasztalnak és bátorítanak. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következ ik Rott Nándor képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP) ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) : Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idő is későre jár, és a vitában már sok minden elhangzott, pró és kontra érvek, igyekszem nag yon rövidre fogni mondandómat. Két alapgondolatot szeretnék hangsúlyozni. Valahogy sokan az egyházi vagyon visszaadását úgy képzelték és képzelik, mint valamiféle államosítás után az államosítással köztulajdonba került javaknak a visszaadását. Aki a történ elmet nem felejtette el, tudja, hogy az egyházak esetében nem ez történt, mint ahogy Magyarországon a
