Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 5. szerda, a tavaszi ülésszak 34. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GICZY GYÖRGY, DR. (KDNP): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GICZY GYÖRGY, DR. (KDNP):
2051 szemhunyorítására indítanánk (derültség) a nullpontról, aki előbb ér az ingatlanhoz, azé lesz. Ezt nem lehet, mert vannak, akik korábban, olykor évszázadok során futottak együtt ezzel az országgal, néppel, és bebizonyították, hogy van közük a magyar kultúrához, kultúrateremtők. A történelmi egyházakról beszélek, ha valaki nem tudná. Más, újonnan induló vallási felekezeteknek ezt még bizonyítaniuk kell. Nem biztos, hogy olyan kisebb vallási felekezetnek lesz köze a magyar kultúr ához, amelyet a közelmúltban egy Amerikából érkező hitterjesztő úgy hirdetett, hogy evangelista. Nyilvánvaló, nem lehet hitvitát kezdeni a Parlamentben. Én nem vonom kétségbe, hogy az illető evangelista. De hát itt Európában általában négy evangelistát ism ernek: Máté, Márk, Lukács, János. Ezek közül egyik sem amerikai, de mindegyik evangelista. (Derültség.) Ettől még természetesen amerikai is lehet evangelista, de legfeljebb csak az ötödik, mert az első négy hely foglalt. (Derültség.) Én tudom, hogy sok min denre szükségünk van Amerikából, de – s ezt nem mint vallásos és hívő ember kérdezem, hanem mint képviselő – hogy éppen evangelistákra van szükségünk, eziránt nekem kétségem van. (Taps jobbról.) Ezt ugyanis még nem igazolta vissza a történelem. Bizalmat te rmészetesen kell, sőt lehet előlegezni, de hogy Fodor Gábor fordulatával éljek, nem elég az úri becsületszó, s a garancia még hiányzik. Ha valóban nem akarunk hitvitát a Parlamentben, akkor nem tekinthetjük másképpen az egyházakat és vallásfelekezeteket, m int amennyi a tényleges társadalmi jelentőségük. Nem lehet mindegy egy képviselő számára, hogy az egyházak igénye előtt mekkora társadalmi igény húzódik meg, vagyis az állampolgárok milyen létszámmal, milyen intenzitással vesznek részt egyegy szerveződésb en. Tamás Gáspár Miklós mint filozófus függetlenítheti magát ettől, mint képviselő nem. Hazánkban tudomásom szerint 37 bejegyzett egyház és vallásfelekezet van, köztük olyanok is, amelyeknek taglétszáma legfeljebb megközelítheti egy közepes plébánia hívein ek a számát. Ezt tudomásul kell venni. Néha hajlamosak vagyunk arra, hogy ezeket a tényeket ne vegyük tudomásul. Az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsághoz érkezett olyan szakvélemény az egyházi ingatlanok rendezésével kapcsolatban egy kisegyház r észéről, amely azt tanácsolja, hogy ne hívjuk meg a pápát, mert a pápa egy államfő és egyházi vezető egyúttal, az ő személye ilyen módon az egyház és az állam szétválasztását szimbolikusan veszélyezteti. (Derültség.) Ez az ő szakvéleménye. De természetesen tudom, hogy a tényleges társadalmi igények felmérése mellett az általam korábban említett történetiség elvét is mérlegelni kell. Mondok egy példát. Az izraelita hitközségek meglehetősen kis létszámúak. Mégis – ha nem akarunk mesterséges amnéziában szenved ni, akkor egy most vagy a közelmúltban induló felekezeti szerveződéssel szemben – előnyt kell élvezniük az izraelitáknak, hiszen a történelem bizonyította, hogy a zsidó vallási hagyománynak kultúrateremtő szerepe van Magyarországon. Aki viszont új vallást alapít, annak szembe kell néznie a kezdeményezés nehézségeivel. Elnézést kérek a profán hasonlatért, a gazdasági életben a piaci feltételek között is így van ez. A régi, sikeres cégek neve – bocsánat a hasonlatért – önmagában véve is garanciát jelent, nem úgy, mint egy ismeretlen vállalkozóé. Éppen ezért nem értem, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége miért vitatja az 1948as évet, mint a törvényjavaslat kiindulópontját. Miért akarja Mészáros képviselő úr vezérszónoklatában, hogy a jelenlegi tényleges viszon yból induljunk ki. (Dr. Kóródi Mária közbeszólása: Olvasd el!) Hiszen az egyházak esetében a jelenlegi ténylegesség fogalma eléggé kritikus, hiszen a jelenlegi tényleges helyzet – ezt ne felejtsük el – egy szélsőséges fikció eredménye. Azé az ateista fikci óé, amely szerint az egyházak és egyáltalán a vallások a történelem folyamán ténylegesen nyomtalanul eltűnnek. A tények, a tényleges helyzet nem tényekből ered, hanem fikcióból, s ez a fikció korábban sem hozott eredményeket. Miért gondolja Mészáros István képviselő úr most, hogy az efféle kiindulópont tényleges eredményt hoz? (Pető Iván közbeszól.) Nagyon tévednek szabad demokrata képviselőtársaim akkor, ha azt hiszik, hogy a törvényjavaslat alapjául szolgáló funkcionalitásnak semmi köze sincs a történetis éghez. (Kóródi Mária
