Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 5. szerda, a tavaszi ülésszak 34. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
2042 A másik bizonytalan pontja az MSZP vagyonalapgondolatának, hogy többek között nem tisztázott, mi alapján kerü ljön meghatározásra a nagysága, lehete bővíteni, milyen legyen a felhasználás ütemezése. Ennél a pontnál csatlakoznék a FIDESZ javaslatához is, hisz az a javaslat csak pénzügyi alap létrehozásáról beszél, így ennél a pontnál kapcsolódik, illetve találkozi k az MSZP és a FIDESZ javaslata. Alapvető kifogásom a pénzügyi alap létrehozása és az abból történő ingatlanvásárlás és intézménylétesítés ellen az, hogy – hadd éljek most egy ellenzéki szóval – ez egy paternalista gondolat. Paternalista, mert ahelyett, ho gy az igényekhez igazítaná a tulajdonrendezést, a központilag meghatározott nagyságú alaphoz rendeli az igényelhetőséget. Ehhez képest a törvényjavaslatnak pont az az alapgondolata és az alapelve, hogy a bizalomra épül. A bizalomra, mert úgy gondolkodik, h ogy valós igények fognak megjelenni, és az fogja megmutatni, milyen terhet is jelent az egyházi ingatlanok tulajdoni rendezése az országnak. Számomra ez a sorrend az elfogadható. Tisztelt Ház! Mint ahogy nincs abszolút igazság, úgy én sem állhatok meg a vé leményem ismertetésénél ennél a pontnál. Vannak a törvénynek gyengébb láncszemei, és úgy ítélem meg, hogy hiányosságai is. Mint már korábban említettem, én ezt a törvényt alaptörvénynek tekintem. Alaptörvénynek abból a szempontból, hogy még két törvénynek követnie kell a mostani munkánkat. Elsőként rendezni kell a korábban tulajdonnal nem rendelkező egyházak, vallásközösségek tulajdoni igényeit is. Jelezni szeretném, hogy semmilyen formában nem értek egyet a tulajdonrendezésnek az egyházi földekkel összeköt ött rendszerével. Másodszor: külön törvényben kell rendezni a kialakuló tulajdoni viszonyokat, figyelembe véve a működőképességről szóló szabályokat. Ebben a körben végig lehet és kell gondolni az ellenzéki pártok javaslatait. Főleg azt a gondolatot, hogy mi az, ami leginkább szolgálja az állam és az egyházak egymástól való függetlenségét, szétválasztását. A törvényben a felesleges torzulások és indulatok megelőzése érdekében ki kell jelenteni, hogy az egyházi ingatlanok tulajdoni rendezése nem vezethet a l elkiismereti és vallásszabadság megsértéséhez. A törvény csak ezeknek a szabadságjogoknak a tiszteletben tartásával érvényesülhet. A törvényben bővebben és pontosabban kell meghatározni az önkormányzatok szerepét a tulajdonrendezésben. Nagyobb teret kell e ngedni a kölcsönös megállapodások lehetőségének. Bízom abban, hogy az önkormányzatok és az egyházak kölcsönösen toleránsak lesznek egymással. Tisztelt Ház! Összefoglalva: megítélésem szerint amennyiben erre a törvényjavaslatra, mint az egyházak tulajdoni h elyzetének és működőképességük szabályozásának első lépcsőjére tekintünk, akkor a javaslat elfogadható és támogatható. A törvényjavaslat fontossága nem elsősorban a tulajdonrendezés területén van, hanem az országban meglévő erkölcsi válságból való kilábalá s megelőzésében felbecsülhetetlen. Szükségünk van rá. Nem az előttünk lévő törvényjavaslathoz kapcsolódóan, de erre is vonatkozóan felszólalásomat egy Szörényi – Bródydal pár sorával hadd fejezzem be. Kívánom, ez a pár sor kísérjen el minden képviselőtársam at a munkája során. "Ha nem hiszed, hogy érdemes, miért kezdted el? Ha nem hiszed, hogy sikerül, miért vállaltad fel? Ha nem hiszed, hogy megéri a fáradságodat, a korlátok közt miért kerestél mindig kiutat: Higgyétek el emberek, hit nélkül nem lehet, hit n élkül élni nem lehet." Köszönöm a türelmes figyelmet. (Taps a terem mindkét oldalán.) ELNÖK (Szabad György) :