Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 5. szerda, a tavaszi ülésszak 34. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF):
2039 történelmi szerepét, ez az emberi jogok, köztük a vallásszabadság iránti elkötelezettségünkből is, valamint a liberális eszmerendszerünkből fakad" – mondta Mészáros István László. Ezek voltak a Szabad Demokraták Szövetségének bevezető gondolatai az általános vitában. Ezekben a gondolatokban nem is kételkedem, hiszen jól emlékszem, már az 1990es tavaszi választások előtt is hitet tettek emelle tt, többek között a pannonhalmi választási rendezvényükön. "Biztosítani kell a hozzájárulásukat a válság leküzdésében, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális élet területén nyújtott kiegészítő szolgáltatásaik révén. Támogatjuk ezeket a törekv éseket" – mondotta Jánosi György, az MSZP vezérszónoka. Örömmel töltötte el a szívemet ez a gondolat is, különösképpen azért, mert az MSZP frakciószónoka azt is kijelentette, hogy "a frakció egyetért azzal, hogy az elmúlt korszakban súlyos igazságtalanságo k érték az egyházakat anyagi, vagyoni, morális szempontból egyaránt". "Azon, ami eddig volt, mindannyian változtatni akarunk, azt szeretnénk, hogy balzsam kerüljön a sebekre és kerüljön sor az egyházak helyzetének jövőbe tekintő végleges rendezésére." Ezek Fodor Gábor szavai voltak. Engedjék meg, hogy a kormánypártok frakciószónokainak gondolataiból ne idézzek, mert még az elfogultság vádja érne és elsősorban nem velük szeretnék vitatkozni. Azon gondolkodtam egyfolytában, miközben ezt a felszólalást elkészí tettem, hogy vajon miért van az, hogy miközben mindenki deklarálja: támogatja az egyházakat, azok méltó szerepének megteremtését, az ellenzéki pártok mégis mereven elutasították a törvényjavaslatot. Elgondolkodtató az a tény, hogy a törvénytervezet vitáján ak második fordulójában már a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZP is követte a FIDESZt és megoldási alternatívát is felvázolt. Igaz, ezek nem hoztak sok új elemet a FIDESZ javaslatához képest, biztosan megvan mindennek az oka. A pozitív, konstruktív j avaslatok után azt hiszem, arról kell beszélnünk, hogy miért jó a Kormány javaslata és miért kell az ellenzéki pártok javaslatait megvizsgálni a közös gondolkodás, a mindenkinek elfogadható megoldás érdekében. Először vegyük sorra azokat a kifogásokat, ame lyekkel az ellenzék a törvényjavaslatot illette. Az első: lényeges kifogás a törvénytervezettel szemben, hogy hatásában a javaslat azt fogja eredményezni – idézem – : "működő iskolákat, kórházakat, kollégiumokat kell az államnak feladnia". Kérdezem én, vajo n kevés a templom ma Magyarországon? Én úgy tudom, hogy az egyházaknak nem ez az igazi gondja. És miért kérdeztem mindezt? Azért, mert a tisztelt ellenzék úgy beszél az iskolák, kórházak, kollégiumok elvesztéséről, mintha ott az egyházak új templomokat sze retnének létesíteni. Én eddig úgy tudtam, hogy az egyházak, a szerzetesrendek a kórházakban gyógyítottak, a szeretetotthonokban gondoztak – testileglelkileg egyaránt – , az iskolákban pedig oktattak. A kritikák szerint itt bizony csak hittan lesz és imaóra . Én úgy tudtam, hogy ez régen sem így volt, de hogy ne csalatkozzam, utánanéztem. Megkerestem egy bizonyítványt: 189596os tanév I. félév, Lipótvárosi Evangélikus Gimnázium. Tantárgyak: magaviselet, figyelem, szorgalom, vallástan, latin nyelv, görög nyel v, magyar nyelv, német nyelv, történelem, földrajz, számtan, mértan, mértani rajz, természettan, lélektan, logika, testgyakorlat, szépírás és ének. Ezek a tantárgyak nem kitaláltak vagy egymás mellé gyűjtöttek, hanem a vallástanból jeles rendű, egyébként k lerikalizmussal igazán nem vádolható személy, Lukács György bizonyítványából kimásolt adatok. (Derültség. Mozgás.) Természetesen megnéztem az alapfokú, mai szóval mondva általános iskolai oktatás tantárgyait is, de lényegében ugyanezt a képet kaptam. Ezért merem azt mondani, hogy az iskolákban ezután is tanítani fognak, a kórházakban pedig gyógyítani. A következő kifogást úgy összegezhetnénk, hogy az egyházi ingatlanok sorsának rendezése az adófizetőket fogja sújtani. Nagy kérdés persze, hogy ezt ki hogy ér telmezi, mert erről nem szóltak a kifogások, csak úgy általában beszéltek erről az ellenzék pártjai. Egyébként az állam tényleg olyan, az mindig mindent a választópolgárokkal, az állam polgáraival fizettet meg. Mindez önmagában igaz, hiszen leegyszerűsítve , mindenütt így működik a világon a költségvetés rendszere. Azt nem
