Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ):
2004 kisebbségek kultúrája nem csupán a német, a szlovák, a cigá ny, a román, a szerb, a horvát vagy a szlovén kultúra része, hanem a mi kultúránké is, és a magyar kultúra lesz szegényebb, ha ezt az egész Kárpátmedencét beborító gyönyörű mezei virágszőnyeget hagyjuk kipusztulni, elszürkülni. Nos, egy átlagos képességű gyermek egyegy tudományt magas szinten csak az anyanyelvén képes megtanulni. Ezért igyekszünk minden lehetséges eszközzel elérni, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó diákok az anyanyelvükön tanulhassanak. Ezt ma Magyarországon elég nehéz megv alósítani. Részben azért, mert az elmúlt három évtizedben elődeink erre nem fordítottak kellő gondot, részben pedig azért, mert nálunk a kisebbségek általában nem egyegy nagyobb tömbben, hanem elszórtan élnek. Pl. a németek 14 megye 140 településén, a szl ovákok pedig 11 megye 110 településén. Így az Országgyűlés által a költségvetési törvényben meghatározott tanulónkénti 14 ezer forintos támogatás – bár jelzi jó szándékunkat – segítséget csak ott jelent, ahol viszonylag sokan kívánják igénybe venni. Ami a bólyi német nemzetiségi diákotthont illeti, itt a gondok több okra vezethetők vissza. Először is nem mondható, hogy takarékosan gazdálkodnak. Az 58 fős diákotthonnak és az 500 fős gimnáziumnak külön konyhája van. Másutt átlagban 100 diákra jut 6 nevelő, it t az 58 diákra nyolcan vannak, mindkét esetben ide számítottam az éjszakai ügyeleteseket is. S az ötszöri étkezésért – az országos átlagnál jobb módú vidéken – csak a kötelező, tehát a napi 33 forintos térítést fizetik a szülők. Forráshiány miatt nem várha tó el, hogy az Országgyűlés az ez évi költségvetést felülbírálja. Az viszont elvárható lenne, hogy a 38 – zömében baranyai – település legalább a 14 ezer forintos nemzetiségi kiegészítő támogatást eljuttassa a bólyi kollégiumnak. A kollégium alacsony létsz áma és a korszerűsítési munkálatok miatt a bólyi önkormányzat hátrányos helyzetben van, tehát az önkormányzati törvény 87. §a alapján kiegészítő támogatást pályázhat meg. Erre akkor is módja van, ha eddig az önkormányzat nem nyújtott be pályázatot, mivel a keret 25%át az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni. Ebből a megfontolásból továbbítottuk támogatólag a bólyi önkormányzat igényét a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályához, és kértük a Baranya megyei önkormá nyzat nemzetiségi bizottságának támogatását is, amelyre ígéretet kaptunk. A költsgévetési törvény 1. §ának f) pontjában az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a hatáskörtelepítési törvény elfogadását követően, tehát most azonnal mérje fel az önkormányz atoknál az új vagy módosított normatív hozzájárulásokhoz a mutatószámokat. Egyúttal pontosítsa a nemzeti, etnikai vagy két tannyelvű oktatást igénybevevők számát. Ez utóbbiak fedezetére 50 millió forint szolgál. Ha a felsorolt lehetőségek együttvéve sem ho znak megoldást, akkor a helyi önkormányzat a tulajdonjoggal együtt a feladatot is átadhatja majd a megyei önkormányzatnak vagy más szervnek. Ehhez a jogi alapot az önkormányzati feladat- és hatáskörökről szóló törvény 151. §ának (2) bekezdése teremti meg. Összefoglalva: minisztériumunk nem tud közvetlenül külön támogatást adni a bólyi német nemzetiségi kollégiumnak, de azon igyekszik, hogy mind ez, mind a többi körzeti feladatokat ellátó intézmény fennmaradhasson. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormán ypárt részéről.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat, egyetérte a válasszal. WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ) : Tisztelt Államtitkár Úr! Az első kérdésemre kapott válasz általános érvényű, úgyhogy a rra reagálni nem kívánok. Azt természetesen kénytelen vagyok elfogadni és tudomásul venni, mint ahogy azokat a kormánynyilatkozatokat is, amelyek ebben az ügyben már korábban megszülettek.