Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BILECZ ENDRE, DR. (SZDSZ):
1979 társadalmunk új honszervezésének legelemibb garanciája. Ezzel a mércével kell mérnünk, mit akar és mit nem akar biztosítani ez a törvényjavaslat. A Parlament félkaréjában meggyőződésem szerint mindannyian komolyan gondoljuk, hogy minden önkormányzatiság szilárd alapja a tulajdoni önállóság és az önkormányzati ingatlanvagyon feletti szabad rendelkezésen alapuló vállalkozási szabadság. Ezért tekintem én is választóvonalnak, h ogyan foglal állást az önkormányzatok belterületeinek, földeinek jövőjéről a Kormány törvénytervezete. Az előttünk fekvő törvényjavaslat csupán a beépítetlen belterületi földeket akarja az önkormányzatok tulajdonában hagyni, ha tetszik, visszaadni. Mi lesz ennek a következménye? Véleményem szerint semmi más nem fakadhat ebből, mint az, hogy önkormányzataink a beépített belterületi üzemi ingatlanok, irodaháztelkek fölötti rendelkezéstől megfosztva résztulajdonosként sem kapcsolódhatnak be a területükön foly ó vállalkozásokba, mert nem juthatnak önálló vagyontömeghez, ezért nem válhatnak valódi piaci szereplőkké. Hajdanában a lőcsei bíró vérének, jól tudjuk, a város határának szomszédságában is földszerző ereje volt. Ezt igazán nem kívánhatjuk ma, de azt sem k ívánhatja a Kormány, hogy a mostani demokrácia polgármestereit földvesztőkként vagy Földnélküli Jánosokként őrizze meg a közemlékezet. Ez a törvényjavaslat, akarvaakaratlanul mégis valami ilyesmire törekszik, amikor úgy tolja félre az önkormányzati törvén y 107. § (5) bekezdését, mintha az nem is kétharmados többséggel egy éven belül elfogadott sarkalatos törvény, hanem a kormányhatalom állami földek feletti korlátozatlan rendelkezését gátló elavult akadály vagy félreérthető jogszabályértelmezésből levezet hető tévedés lenne. A belterületi földek sorsának ilyen elrendezése a nemrég parlamenti egyetértéssel hozott önkormányzati törvény szellemét is alapjaiban sérti meg. Megsérti véleményem szerint azért, mert a belterületi földek esetében az állami vagyon áta dását korlátozza. Megsérti azért, mert az Országgyűlés az önkormányzati törvény meghozatalakor az állami tulajdon lebontása során abból indult ki, hogy a belterületi földektől el lehet és el is kell választani a telek és a rajta fekvő felépítmény tulajdonj ogát. Megsérti azért, mert a belterületi föld és felépítménye tulajdonjogának elválasztása nélkül az önkormányzatok nem juthatnak kellő mértékű saját vagyontömeghez, önálló gazdálkodókká sem válhatnak, hanem megmaradnak a központi állami költségvetés köldö kzsinórján, megmaradnak gyalogfigurának a pénzügyi kormányzat sakktábláján. Megsérti ez a törvényjavaslat azért is az önkormányzati törvény szellemét, mert az önkormányzati földtulajdonlást szembeállítja a privatizációs folyamattal. Az előterjesztő kormány koalíció nem veszi figyelembe, hogy minden települési önkormányzat az államtól független tulajdonjogi jogalany, ezért bármely más önkormányzathoz, jogi személyhez vagy természetes személyhez hasonlóan az állami vagyon privatizálása során tulajdonjogot szer ezhet. Véleményem szerint megsérti a Magyar Köztársaság Alkotmányának a szellemét is ez a törvényjavaslat. Alaptörvényünk ugyanis a gazdasági verseny szabadságának biztosítékaként a tulajdonformák egyenjogúságát mondja ki. Idézem Alkotmányunk 9. §ának (2) bekezdését: "Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." Alkotmányunk szerint az állam, a Kormány tehát hátrányos rendelkezésekkel a természetes kollektívák, nevezetesen a z önkormányzatok tulajdonának a kialakulását, megerősödését sem sújthatná. Ez a törvényjavaslat mégis ilyen szándékot szolgál. Mi lehet ennek az oka? Tisztelt kormánypárti képviselőtársam, Józsa Fábián, legutóbb, két héttel ezelőtt arra emékeztette a tiszt elt Házat, hogy a települési önkormányzatok számottevő saját tulajdonból eredő bevétellel NyugatEurópában sem rendelkeznek. Többnyire valóban így van ez. A tisztelt képviselőtársam mindössze arról nem tett említést, hogy NyugatEurópában önkormányzati föl dtulajdon nélkül is évszázadok óta folyamatosan működnek a civil társadalmak. Csupán azt felejtette el megemlíteni,
