Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 32. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELEK ISTVÁN, a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság titkára: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - HODOSÁN RÓZA (SZDSZ): - ELNÖK (Szabad György): - HODOSÁN RÓZA (SZDSZ)
1947 A másik vitatott pont a 10. § (3) bekezdés s) pontja. Szeretnénk, ha a Kormány fenntartaná eredeti szándékait, miszerint a lakásgazdálkodás szabályozása fővárosi feladat. Tudni kell azt, hogy a lakások tulajdonjoga a kerületeké. A kerületek garanciáját biztosítja, hogy a szabályozáshoz a kerületek többségének egyetértése szükséges. Nem 22 eltérő, hanem konszenzussal megszülető egységes lakásgazdálkodási szabályozásra van szükség Budapesten. A főváros ne csak a lakáshoz jutás és a csere feltételeit szabályozza. Budapest egységes egész. Nehezen magyar ázható, hogy a Rákóczi út páros oldalán más feltételeket szabnak az elidegenítéshez, mind a páratlan oldalon. Nagyon nagy aránytalanságot eredményez az is, hogy bizonyos kerületeknek 1600, más kerületeknek 35 ezer önkormányzati tulajdona, lakása van. A pol gármesterek megegyezése garanciát nyújt arra is, hogy az elidegenítésből és hasznosításból befolyó bevételeket csak lakóházépítésre, felújításra és ezekkel összefüggő beruházásokra lehet felhasználni. Budapest rugalmas működésének előfeltétele, hogy a fővá ros és a kerületek kölcsönösen adhassanak, illetve vállalhassanak át egymástól feladatokat. De semelyik fél ne legyen abban a helyzetben, hogy olyan feladatokat kényszerít a másikra, amelyet az nem kíván vagy nem tud ellátni. A probléma kulcsa itt is a gar anciák kérdése. Módosító indítványunkban biztosítani kívánjuk a kerületeknek azon jogát, hogy a főváros akaratuk ellenére ne kényszeríthessen rájuk számukra elvégezhetetlen feladatokat, hiszen a feladatok ellátásához felelősség is társul. A főváros felelős a törvényben számára előírt feladatok ellátásáért, és ezért elfogadhatatlan számunkra, hogy egy MDFes módosító indítvány szerint a Fővárosi Közgyűlés akarata ellenére a kerületek egyoldalúan elvonhassanak fővárosi feladatokat. Ez egyrészt gyakorlati, más részt jogi képtelenség. A második kérdéskör a főváros és a kerületek bevételei. Ez az a terület, ahol konszenzus született a bizottsági tárgyalások során, hiszen könnyű volt belátni, hogy a bevételek jelentős, nem címkézett részét lehetetlen egyértelműen f eladatokhoz kötni. Mind a kerületeknek, mind a fővárosnak vannak olyan feladatai, amelyhez nem címzetten kapnak támogatást. Ilyenek például a tömegközlekedés, úttisztítás, karbantartás, szemétszállítás stb. Itt elfogadták módosító indítványunkat, mely sze rint bizonyos normatív támogatások és a helyi adók osztottan illetik meg a kerületeket és a fővárost. A megosztás módját viszont úgy kívántuk megváltoztatni, hogy a Fővárosi Közgyűlés ezt szabályozó rendeletéhez itt is szükség van a kerületek többségének e gyetértésére. A harmadik kérdéskör a kerületi garanciák biztosítása. Az előbb már említett két garanciális elemen, a feladat átvállalásán, valamint az osztott bevételek meghatározásán túl a főváros általános rendezési terve elfogadásához módosító indítvány unk szerint szükséges lenne a kerületek többségének egyetértése. Mint hozzászólásom eddigi részéből is kitűnt, módosító indítványaink azt a célt szolgálják, hogy a kerületek számára sorozatosan garanciákat építettünk be a törvénytervezet szövegébe, egyrész t abból a célból, hogy feloldjuk az önkormányzati törvény azon ellentmondását, amely szerint egy területen két önkormányzatot hozott létre ugyanazokkal az alapjogokkal, másrészt hogy a kerületek saját ügyeikben önállóan járhassanak el. Tudjuk, hogy ez az e redeti törvényjavaslathoz képest egy gyengített, de még működő fővároskoncepciót érvényesít. A fővárosi és a kerületi polgármesterek megállapodásának nem egységes csomagként való elfogadása azonban egy gyenge és működésképtelen Budapest képét vetíti elénk . Negyedik kérdéskör a vagyoni kérdések. A törvényjavaslat vitája során az önkormányzati bizottság a főváros vagyoni helyzetének rendezésére egy egységes csomagot dolgozott ki az eredeti törvényszöveghez képest. Bár ezzel kapcsolatban vannak fenntartásaink , a fővárosi polgármesterek megegyezésének megfelelően e részhez módosító indítványokat nyújtottunk be, megdöbbenve állunk a kormányzat azon vadonatúj törekvése előtt, mely a vagyoni kérdések rendezését teljes egészében száműzni szándékozik a törvényjavasl atból. A főváros egyrészt osztozik az összes önkormányzatot
