Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 21. kedd, a tavaszi ülésszak 28. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TAKÁCS PÉTER, DR. (MDF)
1658 Itt és most szükséges egy logikai pontosítást is elvégezni, mert szeretnék pontosan fogalmazni. Rossznak tartom azt a kifejezést, hogy az egyházak támoga tást kapnak. Azért tartom rossznak, mert akkor, amikor az állampolgár egyházi iskolába íratja a gyermekét, és akkor, amikor az állampolgár szociális szolgáltatást vesz igénybe, amit az egyházak nyújtanak, vagy kórházban, szegénygondozó intézetben, úgy abba n az esetben az adófizető állampolgár akként dönt – ez felér egy népszavazással is – , hogy az ő adórészének erre a célra fordított összege ahhoz az intézményhez kerüljön. Itt a válaszom az SZDSZ felvetésére, mert ezeknél a tevékenységeknél igenis, az adófi zető állampolgár akarata dönt, mert nyilvánvalóan nem lehetne fönntartani intézményeket, ha nem volna kinek fönntartani. Márpedig az adófizető állampolgár részére tartják fenn ezeket az intézményeket, tehát helytelen ezekben az esetekben költségvetési támo gatásról beszélni, mert ezekben az esetekben a pontos és precíz megfogalmazás az, hogy ezek a tevékenységek a költségvetés részét képezik. De hadd tegyek nyilvánossá még egy adatot. Magyarország összes műemlékeinek 40%a van egyházi kezelésben. Ez nemzeti kincsünk. Márpedig ezeknek az épületeknek a fenntartását – zárójelben hadd jegyzem meg, hogy össze lehet hasonlítani ezeket az épületeket azokkal az épületekkel, amelyeket az állami szervek tartottak fenn – és a költségvetés részéről való finanszírozását s zintén nem lehet úgy tekinteni, mintha ez az egyházak támogatása lenne. Úgy gondolom, ezt a logikai pontosítást azért szükséges elvégezni, mert amikor a költségvetési kihatásokat és a költségvetési gondolkodást próbálják ennek a törvénynek kontrájául ellen érvként megfogalmazni, akkor egyes tételeket is külön kell választani, mert ezek – azt hiszem – bizonyos szempontból a költségvetés bevételi oldalát is jelentik, mert azokat a feladatokat váltják ki, amelyeket az állam eddig is finanszírozott. Kétségtelen tény, hogy – amint azt már korábban is jeleztem – a jogalkotás folyamatában szükséges foglalkozni az egyházak gazdálkodásának részletes szabályozásaival is, illetőleg ezeket a szétszórt szabályokat kodifikálni, úgy gondolom azonban, a fentiekből megérthető , hogy ebben a törvényben ezeket a kérdéseket nem lehet megoldani. Végül engedtessék meg, hogy jelen párbeszédhez Márton Áron egy gondolatát idézzem, mert úgy gondolom, hogy az általam megjelölt érték párbeszéd alapjául mindenkinek elfogadható: "Rendezett, békés társadalmi együttélés alapja a testvériség!". Kérem a törvény elfogadását. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Takács Péter képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Takács Péter (MDF) TAKÁCS PÉ TER, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Többpárti Parlamentünk vitái – mint eddig – várhatóan ezután is akkor voltak és lesznek legélesebbek, amikor tulajdonjogi kérdésekről folytatunk polémiát. Így van ez a volt egyházi javak sorsát illetően is. Minden párt képviselői belekapaszkodunk a hatályos jogszabályokba, az Alkotmány paragrafusaiba, lelkiismereti és vallásszabadságra, az emberi és polgári jogok egyetemes nyilatkozatára hivatkozunk, citáljuk a vélt igazunkat bizonyító passzusokat, a legr afináltabb szófacsarással érvelünk vélt igazunk mellett. Észre sem vesszük, hogy közben megfeledkezünk választópolgárainkról, napjaink nagyon képlékeny magyarországi társadalmáról, akiknek az általunk alkotott törvényekkel élniök kell. Az Alkotmány biztosí totta jogaik birtokában a honlakosoknak az általunk alkotott törvények partjai közé cövekelt cselekvéssel ki kellene építeniök a civil szféra demokratikus intézményrendszerét. Olyan intézményrendszert, mely létével emel vétót mindenféle erőszak ellen, mikö zben lefejti hétköznapjainkról a diktatúra megkövesedett beidegződéseit, a négy évtizednyi ideig épített kasztjellemzőket. Történészként tudom, hogy minden gazdasági, társadalmi, jogi és politikai rendszerváltás, változtatás bárhol a világon nemzedékek zak latottságával, lelkitesti szenvedésével jár. Ezeket a
