Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
166 elhangzott, nevezetesen a n emzetközi pénzügyi szerveknek az az előírása, miszerint a privatizációból befolyó összeget csak a költségvetés kiadási oldalán lehetne kezelni. Ilyen kitétel ugyanis ebben a megállapodásban nincs. Megítélésem szerint tehát a fenti tényre hivatkozással, kel lő politikai felelősség mellett nem vitásan a Kormány törvénytervezetének megfelelően kell szavaznia a Parlamentnek. További lényegi kérdése a törvénytervezetnek a járulékfizetésen túlmenően, amiről ugyancsak történt már itt említés: a pályakezdők munkanél küli segélyezése. A törvénytervezet eredetileg az általános iskolát végzetteket, illetőleg a középiskolában lemorzsolódottakat kihagyja ebből a körből. Ennek megítélésünk szerint megvan a maga jól felfogott társadalompolitikai indoka. Nevezetesen 1416 éve s emberekről van szó, akikkel kapcsolatban megítélésünk szerint a foglalkoztatási törvénynek elsősorban nem a passzív eszközökkel kell közelítenie, hanem a képzéssel, vagyis a foglalkoztatáspolitika aktív eszközével. Nem beszélve arról a tényről, hogy az i lyen életkorú emberek többnyire még családban élnek, tehát önálló anyagi egzisztenciában, és nincs semmi indoka annak, hogy az állam ebben az életkorban az állampolgár irányában egy anyagi egzisztenciateremtéssel megjelenjen, ráadásul egy meglehetősen kéts éges anyagi egzisztenciateremtéssel, hiszen a munkanélküli segély pályakezdők esetében ugye maximum hat hónapig folyósítható, és maximum a minimálbér 75%a. Ilyen összeggel való ellátása egy általános iskolát befejezett embernek, vagyis dologtalanságra val ó késztetése sokkal inkább negatív hatásokat vált ki megítélésünk szerint, mint a törvénnyel elérni kívánt pozitív hatás. Mindezekre tekintettel, tehát az ide vonatkozó módosító indítványok elvetése mellett, a tervezetben foglaltakat kérem előnyben részesí teni. Hangsúlyozom, hogy e vonatkozásban többirányú módosító indítvány érkezett, amelyeket most nem kívánok részletezni, hiszen holnap a szavazás során az egyes módosító indítványokra úgyis konkrétan fogunk nyilatkozni. Nagyon lényeges része ennek a törvén ytervezetnek az országos munkaügyi hálózat kiépítése. Az a hálózatrendszer, amelyik jelen pillanatban működik, és ugye a korábbi tanácsrendszerbe beépült apparátusból alakult ki, jelen pillanatban a létszámbéli ellátottsága, illetőleg a technikai ellátotts ága folytán jószerivel csak arra alkalmas, hogy a járadékot fizesse. Márpedig ha ez a törvény hatályba lép, akkor tisztán kell látnunk, hogy ettől lényegesen nagyobb és több feladat hárul erre az apparátusra. Nevezetesen a foglalkoztatáspolitika aktív eszk özeinek működtetése. Ha pedig ez így van, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a hálózatot fejleszteni, tökéletesíteni kell. Természetszerűleg megértjük azt az aggodalmat, ami általában minden szervezettel és minden apparátussal kapcsolatban azonnal megjel enik, nevezetesen azt, hogy ez semmiképpen se alakulhasson egy vízfejű bürokráciát pártoló rendszerré. Én azt gondolom, hogy ennek garanciája vagyis kivédhetősége benne foglaltatik a törvénytervezetben akkor, amikor a helyi érdekképviseletek, munkaadók, mu nkavállalók, illetőleg az önkormányzatok képviselői megjelennek ebben a hálózatban, annak szakmai működését mintegy ellenőrzik, tevékenyen közreműködnek. Úgy gondoljuk, hogy ez önmagában kellő garanciát jelent ahhoz, hogy ez az országos hálózat csak a kell ő szintig fejlődjön, s ne bürokratizálódjon tovább. Anélkül, hogy tovább részletezném mindazokat a kérdéseket, amelyek itt majd még az egyes indítványok kapcsán felmerülnek, én azt gondolom, hogy koncepciójában nagybanegészben valóban egy előfogadható tör vény kerül a Parlament elé. Minderre tekintettel tisztelettel kérem ennek elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.) Az ülésnap bezárása ELNÖK (Dornbach Alajos) :
