Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 21. kedd, a tavaszi ülésszak 28. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
1639 piacgazdaság erkölcsi szempontjait figyelembe ve vő, újrakezdődő jótékonysági, egészségügyi, művelődési egyesületek hálózata, egy nagyot lép előre a megvalósulás útján az a megújhodó keresztény Magyarország, amelyikért történelmi személyiségeink, korszerű gondolkodásunk megalapozói küzdöttek és dolgoztak . (Taps.) A kitaszítottság és a megalázás évtizedei a magyar felekezetek számára nemcsak a szomorúság és a sorvadás évtizedei voltak, hanem a megújulásé is. Az Isten és a haza szolgálatában kiteljesedő, áldozatot is vállalni képes papok, hívek és társadalm i munkások magukra találásának évtizedei. A mai egyház, a mai egyházak már nem ugyanazok az egyházak, amelyek a szovjet korszak ránk zuhanása előtti időben voltak. Erre az egyházra, ezekre az egyházakra, amelyek kiállták ezeket a krisztusi próbákat, ma mél yebb bizalommal számíthat az egész nemzet, ezért ezt a törvényt nem úgy kell felfogni, hogy most az összesség újra kárpótol vagy igazságot oszt egy kisebbik résznek, hanem éppen ellenkezőleg. Működésbe állítja egyik legnemesebb részét, szervét, amelyik edd ig majdnem teljesen ki volt rekesztve az összességre nézve üdvös szolgálatból. Éppen ezért megdöbbenten állok a törvény egyesek által kinyilvánított elutasítása előtt. Csak az elfogadását látom rendszerváltó képviselői magatartásnak. Köszönöm. (Taps középe n és a jobb oldalon, néhányan a bal szélen.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Magyar Bálint képviselő a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ) Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Felszólalásom első részében a törvényjavaslattal kapcsolatos kritikai észrevételeket ismertetném, második részében pedig – ahogyan azt a múlt héten Mészáros István már jelezte – az SZDSZ pozitív javaslatát ismertetném a szabad vallásgyakorlás anyag i feltételeinek megteremtéséről. Kritikai észrevételeink négy nagy csoportba oszthatók, érintik a törvényjavaslat alapelveit, az egyházak és az önkormányzatok viszonyát, pénzügyi megfontolásokat, illetve szociológiai megfontolásokat. Az elsővel kezdeném. A törvényjavaslatot alapelvében elhibázottnak tartjuk, ugyanis az egyházak működőképessé tételének elve helyett az egykori tulajdonhoz kötődő kárpótlások elvét követi. A reprivatizáció elvének érvényesítése az egyházak tulajdoni helyzetének rendezésénél a m agánszemélyek tulajdoni kárpótlása után a jogi személyek kárpótlásának lavináját indíthatja el. Az egyházi ingatlanok tervezett precedens értékű visszaszolgáltatása után miért ne kérhetnék vagyontárgyaik visszaszolgáltatását a pártok, kamarák, klubok, gazd akörök, kulturális, jótékonysági és sportegyesületek vagy más társadalmi szervezetek? (Mozgolódás az FKgP soraiban. – Szabó János: Miért ne?) A törvényjavaslat nem biztosítja… (az elnök csenget) … az egyház és az állam szétválasztását, hiszen a reprivatizá ció által érintett ingatlanok csak tovább növelik az egyházak költségvetési hiányát, s ezzel az állami költségvetéstől való függőségüket. Az egyházak biztos bevételi források hiányában arra kényszerülnek, hogy egykori tulajdonaikból minél többet igényeljen ek vissza, de az így visszaszerezhető ingatlanok nemhogy nem jövedelemtermelőek, hanem éppenséggel pótlólagos finanszírozásra szorulnak. A törvényjavaslat mögött nem áll az egyházak anyagi függetlenségének megteremtésére irányuló átfogó koncepció. Ezért az egyházak is arra kényszerülhetnek, hogy minden anyagi természetű igényüket ezen a számukra sem előnyös módon próbálják meg esetleg érvényesíteni. Ahelyett, hogy a modern kor viszonyainak megfelelő mozgásszabadságot nyernének, az egykori falak által lehatá rolt szobafogságra ítéltetnek. A törvényjavaslat az egyházak tulajdonosi igényeit a civil szféra egyéb szereplőinek egyenjogúságát sértve a hitéleti tevékenységi körön túl elismeri a közfeladati körre is, s nem tartalmaz semmilyen garanciát arra nézve, hog y a lelkiismereti szabadság elvének megfelelően a
