Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 20. hétfő, a tavaszi ülésszak 27. napja - Az országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
1632 Ehhez kapcsolódik, amit a miniszter úr expozéja is említett, a költségvetés 20. §ában biztosított egyedi garanciavállalási lehetősé ge a Kormánynak. Álláspontunk szerint egy évvel a Kormány megalakulása után komoly felelősség terheli a Kormányt, hogy az államháztartási törvényt még jelenleg sem nyújtotta be, jelenleg sincs olyan végleges állapotban, amely biztossá tenné a közeli benyúj tását. Ennek az államháztartási törvénynek ott van jelentősége, hogy minden kormányzati, minden költségvetési garanciavállalás intézményrendszerét véglegesen, illetőleg törvényi szinten, hosszú távon, normatívan szabályozná és a költségvetésnek, illetőleg a Parlamentnek nem kéne ilyen egyedi ügyekkel foglalkozni, amely meggyőződésem, hogy nem tud a Parlament ezekben az ügyekben jó döntést hozni. Szintén mulasztás terheli a Kormányt ez ügyben, hogy az a piaci intézményrendszer…, vagy a magyar bankok hogy köt hetnek konzorciumszerződést bizonyos hitelgaranciák vállalására, szintén hiányzik, és az elmúlt egy év erre sem volt elegendő, hogy ezeket kidolgozza. Most rátérnék a másik aggályos pontra, ez a 20. §nak a kérdésköre. Az egyik aggály ezzel kapcsolatban az , hogy akkor, amikor a Parlament '90. december 30án döntést hozott erről a közel 4,6 milliárd forintról, ez egy gazdaságpolitikai döntés volt. Ezzel az összeggel a költségvetés, a Parlament lehetőséget adott a Kormánynak, hogy gazdaságpolitikájában ezt az eszközt is, a garanciavállalás eszközét is alkalmazza, megfelelő gazdaságpolitikai céloknak megfelelően kiemelt célokat preferálhasson, elősegíthesse adott esetben a működő tőkéjének a bejövetelét. Nagyon fontos megemlíteni, hogy itt 4,5 milliárd forintró l volt szó és nem egyes konkrét üzleti ügyekről. A jelenlegi előterjesztés 26 milliárd forintot kér, és hogy ennek az összegnek valamilyen súlyával azért hozzávetőlegesen tisztában legyünk, ez Miskolc város háromévi költségvetése, tehát összességében nem k is pénzmennyiségről van szó. De nem is ez az alapvető aggály. Az alapvető aggály az, hogy a Parlament konkrét üzletekre kér garanciát. Konkrét üzletekre kér garanciát, úgyhogy álláspontom szerint most a Parlament akár egy gazdasági társaság, egy bank vagy egy részvénytársaság ügyvezető igazgatótanácsává is átalakulhatna, és konkrét üzleti szempontokat mérlegelhetne, hogy hozzájárule ehhez a garanciavállaláshoz vagy sem. Ezekhez a megfelelő információk nem állnak rendelkezésre. Én nem hiszem, hogy valaha az üzleti életben három teljesen eltérő kockázatot tartalmazó kérdésben egy szavazással döntött volna bármilyen üzleti grémium. Azt sem hiszem, hogy valaha az üzleti életben konkrét szerződési feltételek nélkül döntöttek volna ezért felelős emberek. Az előte rjesztés azt tartalmazza: az egyik beruházásnál jelzálogjog is kiköthető. Ha én egy üzletember lennék, kérném azt a konkrét szerződést, amelyben benne van az, hogy a biztosítékként ez a jelzálogjog már ki van kötve, és csak ennek tudatában írnám alá a sz erződést, illetve csak ennek tudatában adnék ki esetleg egy garanciára szándéknyilatkozatot. Szintén szerepel benne, egy másik beruházásnál, hogy az árbevételének 10%át külön számlán tartani vállalja. Vállalja… – ha én üzletember lennék, biztos, hogy megk érném, bekérném azt a szerződést, és megnézném, hogy ez benne van, és csak ennek az ismeretében döntenék vagy dönthetek egyáltalán arról felelősen, hogy az adott üzlethez az adott cég vagy az adott társaság bármilyen garanciát képese vállalni. Különösképp en aggályos az a rész, szintén egy másik projektnél, hogy nagy valószínűséggel állítható, én szintén csak azt tudom mondani, nem hiszem, hogy ilyen nagy valószínűséggel állítható témákban döntenének üzletemberek. Minden bizonnyal ezt visszaadnák döntéselők észítésre, hogy számszerűsítsék neki, hogy mi az a nagy valószínűség, mely feltételek teljesülése mellett, hogy alakul ez a valószínűség. Ha X feltétele nem jön össze, akkor a kétmilliárd? Ha X+Y nem jön össze, akkor ötmilliárd a garancia? Mi a lehetősége annak, hogy az üzletet befolyásoló egyes tényezők bármely formában meghiúsulnak?
