Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - POKORNY ENDRE, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
163 A törvényjavaslathoz számos módosító indítvány érkezett, melyekről e lmondható, hogy nem ellentétesek a törvényjavaslat szellemével, nem kérdőjelezik meg az abban foglalt elgondolások, törekvések lényegét. Az indítványok zöme arra irányul, hogy tisztázzon fontos részletkérdéseket, továbbá hogy pontosító észrevételeivel segí tse a törvényjavaslatban megfogalmazottak végrehajtását. A módosító indítványok bizottsági tárgyalásakor a Kormány jelen levő képviselői kellő kompromisszumkészségről tettek tanúbizonyságot, így jó néhány témában olyan megállapodás született, amely a módos ítást indítványozó képviselő, a bizottság és a Kormány képviselőjének közös álláspontját tükrözi. A bizottság a munkanélkülieket támogató rendszer működése alapkérdésének tartja a munkaadói és munkavállalói járulékfizetést, és támogatja, hogy még ebben az évben bevezetésre kerüljön. A munkanélküliek ellátására szolgáló Szolidaritási Alapot az állami költségvetés ugyan kilencmilliárd forinttal útjára indította, de ez a forrás, figyelembe véve a várható munkanélküliség nagyságát, még szerény ellátási szint me llett sem elegendő az év végéig. Az ugyancsak állami költségvetésből képzett Foglalkoztatási Alap pedig olyan eszközöket finanszíroz, amelyekkel részben megelőzhető a tömeges munkanélküliség kialakulása, részben csökkenthető a munkanélküliként eltöltött id őtartam hossza. A munkavállalók egzisztenciális biztonságának megteremtése, az új, korszerű ellátó rendszer kiegyensúlyozott működése érdekében a bizottság támogatja azt a hosszas vitában kialakult kompromisszumos javaslatot, amely a költségvetési támogatá s mellett 1991. július 1jétől összesen 2%os járulékfizetést tartalmaz, s amelynek háromnegyed része a munkaadót, egynegyed része a munkavállalót terheli. E döntés meghozatalához hozzásegítette a bizottságot az a tény, hogy a magánszemélyek jövedelemadójá ról szóló XLV. törvény értelmében a munkavállalói járulék a személyi jövedelemadó alapjába nem számít bele. A munkaképes korú, egészséges ember állás, munkalehetőség nélkül maradva könnyen kerül olyan helyzetbe, amelyben a bizonytalanság, a reménytelenség, a feleslegesség érzése válik uralkodóvá. Ezért különösen fontos, hogy a problémájának megoldásában, a vele való foglalkozásban az emberközpontú, humánus bánásmód érvényesüljön, amely a társadalmi hasznosság érzését is visszaadja. A bizottság ezt a törekvé st viszontlátja a törvényjavaslataiban. Örömmel állapítja meg, hogy az állampolgár érdekét, védelmét ily módon szem előtt tartó gondoskodás új elemként jelenik meg a magyar törvénykezés gyakorlatában. A munkaerőpiaci szervezetnek nagy felelőssége van abban , hogy tevékenységét humán szolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggésének figyelembevételével lássa el. E feladat ellátásához megfelelő anyagi eszközökre is szükség van, ezért a bizottság fontosnak tartja, hogy a munkaerőpiaci szervezet működésének a törvényjavaslatban foglaltak szerint anyagi feltételei biztosítottak legyenek. A bizottság jelentősnek és újszerűnek tartja, hogy a törvényjavaslat a foglalkoztatási érdekegyeztetés fórumrendszerének létrehozásával lehetőséget terem t a munkaerőpiac közvetlen szereplőinek az alapvető döntésekben való aktív részvételére. A munkavállalók, a munkaadók képviselőinek, továbbá a Kormány, illetve a helyi önkormányzatok együttműködése, közös döntési felelőssége hordozza a törvényjavaslat megv alósulásának garanciáit. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat lehetőségeire tekintettel igyekszik választ adni a foglalkoztatási feszültségek megelőzésére, kezelésére és lehetséges feloldására. A foglalkozta tással is összekapcsolódó problémák zöme azonban többoldalú. Az általános társadalompolitikával összefüggő megközelítést igényel. Ilyen többek között az ifjúság ügye. A fiatalok az amúgy is feszültségtől terhes munkaerőpiacon különösen hátrányos rétegként jelennek meg. Helyzetüket csak részlegesen és átmenetileg enyhíti a törvényjavaslatban megfogalmazott, pályakezdőknek adható munkanélkülisegély, amellyel a bizottságunk egyetért, kívánatosnak azonban azt tartja, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszkö zök mellett az oktatáspolitika, a szociálpolitika saját eszközrendszerével támogassa e réteg munkába állását.
