Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 20. hétfő, a tavaszi ülésszak 27. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1613 Úgy véljük, hog y a Kormány saját hatáskörében, kormányrendelet segítségével ki tudja egyenlíteni azokat a kisebb, apróbbcseprőbb adminisztratív nehézségeket, amelyek a jelenleg érvényben levő honvédelmi törvény és az új struktúra, új közigazgatási struktúra között feszü lnek. Végül rá szeretnék térni a törvényjavaslat 46. §ára, amely végképp kakukkfióka ennek a törvénynek a testében, vagy ahogyan már korábban fogalmaztuk, trójai faló, amely lényegében a sajnálatos módon itt nem lévő honvédelmi miniszter úrnak a jogkörét kívánja a jelenleg hatályos alkotmányerejű honvédelmi törvény rendelkezésével szemben kibővíteni. A jelenlegi törvény úgy szól, hogy a honvédelmi miniszter kiadja a honvédség irányításával kapcsolatos jogszabályokat. Ezzel szemben a módosítás úgy szól, hog y a honvédelmi miniszter a honvédelmi igazgatás keretében irányítja a magyar honvédséget. Ennek során kiadja a honvédségre vonatkozó miniszteri rendeleteket, meghatározza a honvédségnek a kormányzati döntések végrehajtásából eredő feladatait, saját hatáskö rében feladatot állapít meg a honvédség számára, továbbá ellenőrzi ezek végrehajtását. Úgy gondolom, hogy ez lényeges bővítése a miniszter jogkörének, és olyan jogosítványokat ad neki, amelyeket a hatályos alkotmányerejű törvény mások számára biztosít. A t örvény tételesen felsorolja, hogy kik adhatnak feladatokat a honvédség számára; az is egyértelmű a honvédelmi törvényből, hogy a honvédséget a magyar honvédség parancsnoka vezeti. Szélesebb horizontban nézve azonban ez a rendelkezés megbolygatja az állam s tabilitásának a rendjét, megbolygatja az alkotmányban leírt rendet is. Ismeretes a montesquieui hármas stabilitáskritérium, amelyet a modern világban az úgynevezett diffúz stabilitási kritérium keretében tovább bővítenek. Ennek tehát az a lényege, hogy m inél több olyan szervezet legyen az államgépezetben, amely nagyon pontosan meghatározott feladatok alapján lényegében önállóan működik, és ezek az önállóan működő szervek, amelyek csak a törvényeknek és a törvényes rendelkezéseknek vannak alávetve, elősegí tik az államnak a stabilitását. Nem helyes tehát, hogy ezt a 46. §t ide behelyezték a törvény előkészítői, de még helytelenebb volna, ha mi ezt megszavaznók. Már csak azért sem célszerű ez, mert ahogyan tudjuk a honvédelmi miniszter úr bejelentéséből, az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az Alkotmánybíróság tisztázza az Alkotmány, a honvédelmi törvény és más, a honvédelemre vonatkozó rendelkezések közötti inkoherenciákat, hogy tisztázza, melyek a honvédelmi miniszter, a kormányfő, az államelnök és a honvéd elem parancsnokának a feladatai. Nem volna helyes dolog egy ilyen helyzetben, amikor egyrészt előkészület alatt áll az új törvény, másrészt az Alkotmánybíróság foglalkozik ezzel a kérdéssel, harmadsorban az égvilágon semmi nem indokolja, hogy ez a paragraf us ebben a törvényben kapjon helyet, hogy akkor mi ezt megszavazzuk. Mindebből teljesen logikusan következik az, amit kérek a tisztelt Háztól, hogy fogadja el módosító javaslatunkat, és ezt az egész fejezetet töröljük ebből a törvényjavaslatból. Majd a hon védelmi törvény vitájánál, az azzal kapcsolatos illesztési és alkufolyamatok során ezt pontosan rendezni fogjuk, és megoldjuk az egyensúly érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden bejelentsem, hogy dr. Szabó Lajos új jegyző debütál (lelkes taps) , és jó munkát kívánunk neki. Szólásra következik Pap János képviselő a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Kérem. Felszólaló: Dr. Pap János (FIDESZ) PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Eln ök Úr! Tisztelt Ház! A 981es számon beterjesztett törvényjavaslat a tűz elleni védekezés és polgári védelem fejezetének 9. § (4) bekezdése a tűzoltást és műszaki mentést az önkormányzat kötelező feladatává teszi, városi, fővárosi, kerületi és megyei jogú városi szinten. Ezt eddig a tűzoltóság látta el. Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, az önkormányzati törvénnyel