Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
152 Ez ugye azt jelenti egyszerű nyelvre lefordítva, hogy két év múlva ezer forint nekem kevesebbet ér, mint a jelen pillanatban mondjuk ötszáz forint. Ezért, hogyha valaki két év múlva az én ezer forintomért kínál a másodlagos piacon ötszáz forin tot, azt neki el fogom adni. A magyar népnyelv ezt úgy hívja egyszerűen, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A második nagyon fontos dolog, ami miatt ez a másodlagos piac kialakul, az egész egyszerűen az, hogy ez a kárpótlási jegy nem versenykép es megtakarítási forma. Ennek bizonyítására elég legyen csak annyit mondani, hogy nem kapja meg a piaci kamatlábat ez a kárpótlási jegy. A harmadik nagyon fontos ok pedig az, ami miatt a másodlagos vagy feketepiac kialakul, hogy az emberek egész egyszerűen ilyen élethelyzetben inkább készpénzt akarnak, ami a mostani időben realizálható és most felhasználható, mint a jövőben valamikor valamilyen, nem tudom én, milyen bizonytalan létű állami tulajdont. Azt az illúziót pedig el kell oszlatni, hogy ezt a másodl agos piacot meg lehet törni, vagy ennek a kialakulását meg lehet akadályozni. Szabó Iván beszédében utalt arra, hogy olyan megoldásokon kell a Parlamentnek törnie a fejét, amely ezeket a folyamatokat megállítja. Jobb, hogyha számolunk azzal, hogy ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani. Hogyha valaminek nincsen közgazdasági értelme vagy tartalma vagy értéke, azt bürokratikus szabályokkal nem lehet neki biztosítani. Feketepiac vagy másodlagos piac még olyan szituációkban is kialakul, amikor adott történe lmi helyzetben a feketézőket tettenérés esetén helyben és nyomban felkoncolják. De még ez sem tudja megakadályozni, ez a nagyon kemény bürokratikus korlát azt, hogy ilyen jelenségek kialakuljanak. Az elmúlt negyven év megtaníthatott bennünket arra, hogy a közgazdasági törvényszerűséget bürokratikus akadályozó tényezőkkel és korlátokkal nem lehet meggátolni. Miért tartjuk mi nagyon veszélyesnek ennek a másodlagos piacnak a kialakulását? Azért, mert ennek a másodlagos piac kialakulásának, illetőleg a következ ményeinek nagyon erős inflációgerjesztő hatása van. Ezek részben közvetettek, részben pedig közvetlenek. Először a közvetleneket mondanám el. A közvetlenekből csak két jelentős tényezőt emelek ki. Az egyik az az, hogy mit is csinálnak a volt tulajdonosok, ha megkapják a kárpótlási jegyüket. Ugye, az előbb ismertetett közgazdasági okok miatt kiviszik a másodlagos piacra, ott eladják, és az a kérdés, hogy ott, a másodlagos piacon megszerzett bevételükkel vagy a kárpótlási jegy által kapott pénzért mit csináln ak. Mihez kezdenek azzal? Amennyiben ennek a pénznek egy része is fogyasztásra szolgál, vagy fogyasztásnak lesz az anyagi fedezete, abban az esetben ez inflációgerjesztő hatású. No de mit csiná lnak azok az emberek, akik ugyan nem volt tulajdonosok és nem kapnak ezekből a kárpótlási jegyekből, de van megtakarított pénzük, amit be akarnak fektetni a részvénypiacon. Ugye, őnekik van valami elhatározásuk vagy elképzelésük arra, hogy milyen mennyiség ű tulajdont akarnak birtokolni. Erre van félretett pénzük, mondjuk ezer forint. Igen ám, de hogyha ezer forintnyi állami tulajdont meg tudnak venni ötszáz forintért vagy még kevesebbért, akkor hogyha ezeket a kárpótlási jegyeket a feketepiacon ennyi pénzér t megveszik, akkor nyilván nem ezer forintért fognak állami tulajdont venni, hanem jóval kevesebbért. A felmerülő kérdés az az, hogy az így felszabaduló pénzükkel mit fognak csinálni. Ha nagyon optimista akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ennek a pénznek egy része szintén befektetésre fordítódik, egy része fogyasztásra, attól függően, hogy az illető befektetőnek mekkora a befektetési hajlandósága. De mihelyt ezek a pénzek is fogyasztásra fordítódnak – márpedig egy részük biztosan arra fordítódik – , ez azo nnal további inflációgerjesztő hatású. A közvetett inflációgerjesztő hatások közül azt emelném ki, hogy az egyéb megtakarítási formák nem lesznek versenyképesek, hogyha megjelenik a kárpótlási jegy és annak a másodlagos piaca. Márpedig ha nem lesznek verse nyképesek, akkor egyetlenegy dolgot tehetnek, hogyha olyan körülményeket teremtenek, amikben a befektetők mégis úgy látják, hogy ezeket a befektetési formákat választják.
