Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyminisztériumi államtitkár:
1434 felhasználható, a koncepciót és az erede ti elgondolást nem érintő törvényjavaslat megoldási módját javította, benne van, mindenkinek meg tudom mutatni rajta az ujjlenyomatát, hogy miért került bele így a normaszövegbe, mert ez a javaslat csak koncepció tekintetében hasonlít az eredeti, az egyezt etés előtti javaslatra. Most a törvényjavaslat a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését arra az elvre építi, hogy az egyházak működéséhez szükséges alapvető tárgyi feltételeket, az épületeket biztosítsa, azaz a funkcionalitás elvére, amit az önkormányzatok érdekképviseleti szervei hangsúlyoztak az egyeztető tárgyalások alatt. Ezért meghatározza azokat a célokat – a törvényjavaslat 1. §a leírja a tárgyi kört – csak azok a beépített ingatlanok és egy szűk körben a beépítetlen ingatlan, amit 1948. január 1. után kártalanítás nélkül volt egyházi tulajdonból állami tulajdonba vettek, de a funkcionalitás elvének megfelelően csak a 2. § (2) bekezdésében meghatározott célokra lehet az egyház tulajdonába adni volt egyházi tulajdonban állt ingatlant . Fokozatosan, az egyházi működés lehetőségeinek növekedésével párhuzamosan történik a megvalósuló törvényjavaslat végrehajtása. Többszörös kontroll van benne, a fékek be vannak építve, ha valaki elolvassa a 2. § (1) bekezdését, egyszer csak az egyház műkö déséhez szükséges mértékben és időben, egyszercsak az állami és az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhetetlen tárgyi feltételek figyelembevételével. És a harmadik, ami teljes egészében az Országgyűlés kezében van, ahol költségvetési fedezet kell, ott a költségvetésnek a megterhelésétől függően. A törvényjavaslat 1. és 2. §a tehát a tárgyi kört és a funkcionalitás alapján a meghatározott célt és a működési feltételek szükségességét írja elő. A szigorú szabályok teljesítése tehát nyilvánvalóan mind en vonatkozásban olyan megnyugvást kelthet, amely nem fogja azt állítani, hogy méltánytalan igények kielégítését próbálja szolgálni a törvényjavaslat. Most milyen vitás kérdések merültek fel az ellenzéki pártokkal és az önkormányzatok érdekképviseleti szer vezeteivel történő egyeztetés során? Legdöntőbb, hogy az alkotmányellenesség, hogy alkotmányellenese az egyháznak mint volt tulajdonosnak az ingyenes ingatlanszerzése, míg más volt tulajdonosok hasonló ingatlanukat nem kapják vissza. Ha ez a törvényjavasl at a teljes reprivatizáció elvi alapján állna, hogy csak hivatkozzam az Alkotmánybíróságnak a 21/1990. számú határozatára, amely félreérthetetlenül rögzíti, hogyha szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor a pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni, ha alkotmányba nem ütköző társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csak ezen a módon érvényesíthető. Hát nyilvánvaló, hogy az oktatás, a nevelés, a szociális ellátás társadalmi cél, a vallás- és lelkiismereti szaba dság pedig alkotmányos jog, és ezért lényegében a pozitív diszkrimináció alkalmazására is sor kerülhetett volna. De ez a törvényjavaslat teljesen az önkormányzatok által javasolt funkcionalitást fogadta el. És mit mond az Alkotmánybíróságnak a határozata? – mert most felmerül a másik alkotmánysértő jelleg, hogy tulajdont elvonni ellenérték nélkül. Az Alkotmánybíróság 16/1991. számú határozata: Nincs alkotmányos akadálya annak, hogy a társadalmi tulajdon lebontása során a tulajdoni rendszert átalakító törvén yek a társadalmi tulajdon egykori létrehozásából származó terheket és az 1989. október 23i alkotmánymódosítás folytán esedékessé vált kötelezettségeket is elosszák azok között, akik a társadalmi tulajdont ingyenesen megszerzik. Most az Alkotmánybíróságnak ez az említett határozata a tulajdoni rendszert átalakító törvények között említi többek között az önkormányzati tulajdon létrehozását. S egyértelműen megállapítja, hogy amíg az érintett vagyontárgyra nézve az átalakulás be nem következett, nincs joga az új tulajdoni forma jövendő alanyának arra, hogy a korábbi társadalmi tulajdon ez alól a teher alól mentesen alakulhasson át magántulajdonná vagy nyerjen új tulajdont. Amint az átalakulás folyamata megtörtént, úgy természetesen beállt az Alkotmány 12. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonvédelemnek a korlátlansága. Most aki azt állítja, hogy az önkormányzati tulajdonnak a kialakulása befejeződött, és ezért ez a volt egyházi tulajdon rendezéséről szóló törvényjavaslat alkotmánysértő, az nyilván fel fog ál lni,
