Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1412 Figyelve a körülöttünk történő eseményeket, egyre szorongatóbb a kérdés: mi, hova tartozik a legfelsőbb szintű államigazgatásban. Csak egyetlen példát emelek ki a tengernyi lehetőség közül: az egyházak helyzetét. Ismereteim szerint ma két hivatal is foglalkozik egyházi, egyházpolitikai kérdésekkel; a Művelődési és Közoktatási Minis ztérium Egyházi Főosztálya, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Főosztálya. Az elmúlt évben elfogadott költségvetés már arról tanúskodott, hogy az egyháznak nyújtott támogatást – a beterjesztők kifürkészhetetlen akaratából – megosztották e két szerv között. Azóta Pálos Miklós államtitkár úr a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett hivatalnak államigazgatási funkciói vannak. Kérdezem tehát az államtitkár urat: mi indokolja e szervezeti kettőslátást? Gyakorlati nehézsége k, kormányzati zavar, személyi ellentétek, vagy esetleg politikai döntés áll a háttérben? Véleménye szerint az Egyházi Kapcsolatok Főosztályán működő két politikai államtitkár tevékenysége összeegyeztethetőe azzal a rendelkezéssel, mely szerint államtitká r szakmai funkciókat nem láthat el? S végül, szükségesnek tartjae, hogy egyáltalán az egyházakkal foglalkozó hivatal bármilyen szinten működjön? Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. K álmán Attila államtitkár úr válaszol. Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár válasza KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az Alkotmány, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény egyértelműen kimondja, hogy – idézem a 15. § (1) bekezdését – : "A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik." A 16 . § (1) bekezdése szerint pedig: "Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat lére." Ennek megfelelően, ma Magyarországon nincs egyetlen olyan hivatal vagy más államigazgatási szerv sem, amelyik bármilyen módon beleavatkozhatna az e gyházak belső életébe. Természetesen ilyen hivatal létrehozását a későbbiekben sem tervezzük. Ugyanakkor az egyházak mindennapi tevékenységük során kapcsolatba kerülhetnek különböző minisztériumokkal, főhatóságokkal. Iskoláik révén a Művelődési és Közoktat ási Minisztériummal, szeretetintézményeiken vagy kórházi szolgálatukon keresztül a Népjóléti Minisztériummal, régi, értékes templomaik helyreállításai során az Országos Műemlékfelügyelőséggel, a börtönökben folytatott lelki gondozással pedig az Igazságügyi Minisztériummal. A sort még lehetne folytatni. Nem csupán két helyen foglalkoznak egyházi ügyekkel, mint azt a képviselő úr állítja, hanem akár 810 helyen is. Véleményem szerint minden ügynek annál a tárcánál kell megoldódnia, ahol keletkezik, vagy amely re értelemszerűen tartozik. Ha az elintézendőket egyetlen helyre gyűjtenénk, akkor az a rossz emlékű állami egyházügyi hivatal képét idézné föl. (Közbeszólás: Úgy van! – Taps jobbról.) Azt pedig gondolom egyikünk sem kívánja vissza. Mivel az egyházak oktat ási, nevelési, kulturális tevékenységének támogatására a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban egy főosztályt hoztunk létre, célszerűnek látszott, hogy ez a főosztály intézzen az egyházak működésével kapcsolatos egyéb feladatokat is. Gondolok itt példá ul az egyházi ingatlanok felújítására, a hitélet támogatására, vagy a hitoktatásra szánt pénzek továbbítására. Vannak azonban olyan fontosabb, átfogóbb egyházi ügyek, amelyek magasabb szintű egyeztetést igényelnek. Ezekben jár el a két miniszterelnökségi p olitikai államtitkár. Ilyenek például a nemzetközi ügyek, II. János Pál pápa magyarországi látogatása, a Magyar Reformátusok II.
