Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
1403 Itt külön is felhívnám a figyelmet egy speciális szabályozásnak a kidolgozására, amit a megyei jogú városok és a m egyék vagyonmozgatása tesz szükségessé, mivel a kiüresedett megyei funkcióhoz az alapítói jog elismerésével aránytalanul több vagyonrész illetné meg a mostani javaslatok szerint a megyét, mint a megyei jogú várost. Úgyszintén sérti az önkormányzati törvény t az egyéb vagyonról szóló rész, hiszen a 107. § 1/d pontja az önkormányzati törvényben a tanácsok kezelésében, illetőleg tulajdonos irányítása alatt mindenféle intézmény vagyona az önkormányzat tulajdonát képezi – így szól. Kétségtelen, hogy e körből csak az ingatlanokat adta át az önkormányzati tulajdonba a törvény, az ingóságokról, az ingókról eddig nem szólt. Így tehát vagy azt teheti a javaslat, hogy egyszerűen kinyilvánítja az ingók átadását, vagy e vonatkozásokban részletesebben szabályoz. Ez utóbbi esetben viszont már újabban ismét önkormányzati tárgykört szabályoz, s akkor a megfelelő törvényhozási eljárást kell itt is alkalmazni. Összességében tehát ezek voltak azok a fő problémakörök, amelyeket mindenképpen a részletes vitában is érinteni fogunk, és amelyekben érdekes módon a Belügyminisztérium előbb említett jegyzéke nem tartotta szükségesnek a kétharmados szabályozást. Ezen már nem is csodálkoztam, hiszen az ő felsorolt jegyzékük, illetve az énáltalam érzékelt problémák a törvény egészét kiadják, nyilvánvalóan, hogy előbbutóbb ebben is valamifajta megegyezés majd csak születik. Összességében elmondható, hogy a beterjesztett javaslat nincs összhangban sem az Alkotmánnyal, sem a tavaly elfogadott önkormányzati törvény 107. §ával. Hiányzik a törvén yjavaslatból az elvi megalapozottság is, amely meghatározta volna, hogy milyen tulajdonviszonyokat céloz meg a tervezet. Talán ebből is fakad, hogy a törvény szerkezete nem tükrözi a vagyontárgyak fontossági sorrendjét. Ehhez a problémához kapcsolható, hog y a törvényjavaslat fejezetenként, tárgyanként vagy akár szakaszonként is eltérő jogi szabályozást alkalmaz. Az eljárási szabályok szétaprózódása súlyos jogi problémákat is felvet, és ezek közül is egy kisebb csokrot itt átnyújtanék. Először is a tulajdonb a adást a javaslat több esetben is a miniszter által egyoldalúan megszabott feltételek elfogadásához köti, a beterjesztett javaslat 8. § (2) bekezdés, illetve (3) bekezdés, amely szó szerint a miniszter által meghatározott feltételek teljesítéséhez köti. E z a megfogalmazás teljesen homályos, nem lehet tudni, hogy milyen miniszteri feltételekre gondol egy törvényjavaslat. Második főbb kifogás: más esetben a javaslat az önkormányzatokat az állami szervekkel, például az Állami Vagyonügynökséggel megállapodások megkötésére kötelezi. E szabályozási javaslat erőteljesen vitatható, mivel a megállapodás két egyenrangú fél között az akarati autonómia elvére épül, és ily módon kötelező előírás csorbítja az önkormányzatok önállóságát. Ebben az esetben az önkormányzatok számára megállapodást előírni kógens módon abszurdum. Ezt egy tervutasításos rendszerben lehet csak megtenni, hiszen mi van akkor, ha az önkormányzatok számára kedvezőtlenek a feltételek, s nem kívánnak megállapodni. Nem megállapodást kell előírni megítél ésünk szerint, hanem egyeztetést. Nem derül ki a javaslat szövegéből egyértelműen, melyek a kötelező normák, s melyek esetében lehet külön megállapodást kötni, s hiányzik megítélésünk szerint – ellentétben Sóvágó Lászlóval – a szabályozásból az önkormányza tok számára is megnyugtató garanciális elemek rendszere. A javaslat egyenetlen abból a szempontból is, hogy kétszer annyit foglalkozik a műemlékekkel és a vízművekkel, mint például az önkormányzat számára életbe vágó föld vagy közüzemek szabályozásával. Kü lön szólni kell a zárórendelkezések köréről, hiszen itt a törvényjavaslat szövegéhez nem szervesen kapcsolódó jogi szabályok találhatók. Ugyanakkor a politikai szándék világos, s erősen korlátozzák itt is az önkormányzati vagyon körét.
