Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
15 hatására a termelőszövetkezetek tulajdonába került, és ma is ott van. A szövetkezeti tulajdon, így a szövetkezeti termőföld tulajdona is, amint azt az Alkotmánybíróság jól ismert határozata megerősítette, bármely más jogalany tulaj donával egyezően alkotmányos védelemben részesül. Az állam által legfeljebb csak kisajátítással, a kisajátítás esetében irányadó garanciális feltételek mellett vonható el. Éppen ezért a javaslat olyan megoldást fogalmaz meg, amely a szövetkezet tulajdonát ugyan tiszteletben tartja a tulajdonnal való rendelkezés kötelmi jogi keretei között, a szerződésekre vonatkozó magánjogi szabályozás eszközeivel biztosítja a termőfölddel kapcsolatos kárpótlási igények biztonságos kielégítését. Hogy ezt az utóbbit a javas lat milyen körben és milyen feltételek mellett teszi lehetővé, azt nyilvánvalóan nem kizárólag a kárrendezés szempontjai határozzák meg. Reálisan számba kellett venni ugyanis az alkalmazott jogi konstrukció nyújtotta lehetőségeket, és meg kellett teremteni ezek összhangját azokkal a követelményekkel, amelyeket a társadalmi céljainknak megfelelő tulajdoni átrendeződés, nevezetesen a termőföld magántulajdonán alapuló gazdaságok kialakításának zökkenőmentes, a mezőgazdasági termelés folyamatosságát biztosító m egvalósítása tesz szükségessé. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ismertetett indokok alapján a javaslat döntően két irányban tartalmaz az általánostól eltérő szabályozást, egyfelől a termőfölddel kapcsolatos kár mértékének számítási alapjára vonatkozóan, másfe lől pedig a termőföld ellenében kapott kárpótlási jegy felhasználási lehetőségeit, a felhasználás speciális módját illetően. Erről az utóbbiról szeretnék most részletesebben szólni. Amint arra az előbbiekben már utaltam, a kárpótlási jegy termőföldre váltá sára a javaslat meghatározott körben jogi garanciát biztosít azáltal, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok tulajdonában levő termőföldekre a kárpótlásra jogosultak részéről a kárpótlási jegy ellenében vételi jogot biztosít. A vételi jogo sultság azonban a helybeli agrárlakosság érdekeit is szolgálva, a javaslat jelenlegi formájában csak azt a kárpótlási jogosultat illeti meg, akinek elvett termőföldje annak a szövetkezetnek vagy állami gazdaságnak a tulajdonában, illetőleg kezelésében van, amelynek a mezőgazdasági tevékenysége által közvetlenül érintett településen vagy településeken lakik a jogosult. (Mozgás a Kisgazdapárt soraiban.) Feltétele továbbá az igényjogosultságnak az is, hogy az igénylő kötelezettséget vállaljon a termőföld haszn osítására. A termőföld megművelését a hatályos földjogi szabályok is kötelezettségként írják elő, sőt annak megszegőit szankciókkal sújtják. A javaslat szerint vállalt hasznosítási kötelezettség elmulasztása azonban kiválthatja egyébként e szerint a törvén yjavaslat szerint a polgári jogi szankciók, vagyis a szerződésszegés alkalmazását is. A javaslat új változata tehát, amelyet az elnök úr idézett, az új számozású változata ugyanakkor nem kívánja meggátolni a megszerzett termőföld tulajdonának átruházását, biztosítva ezáltal annak lehetőségét, hogy a termőföld tényleges értékét meghatározó piaci forgalom kialakulhasson. Nos, tisztelt Képviselőtársaim, itt feltétlenül szeretnék szólni arról, hogy a javaslat a termőföldek tekintetében milyen mértékben juttat v issza földet a volt tulajdonosok számára. Kiemelt kérdés ez, szeretnék néhány félreértést eloszlatni. A javaslat jelenlegi formájában, tehát módosítások nélküli formájában abbó l indul ki, hogy az 1949es birtokviszonyok semmivel sem voltak mások, mint az 1947esek, ugyanis az érdekelt két évben semmiféle állami korlátozást jelentő jogszabályt nem hozott a demokratikusnak tekinthető, kisgazdapárti többséggel működő Parlament, his zen a birtokviszonyokat illetően ugyanaz volt a helyzet 1949ben, mint 1947ben, ezért az 1949es birtokviszonyokat alapul véve, a javaslat a birtokszerkezet több mint 92%a tekintetében, tehát hangsúlyozni szeretném, több mint 92%át illetően több mint 80 %os földvisszajuttatást helyez kilátásba, ha a jogosultak élnek az igényükkel. Néhány ezerre tehető azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek az átlagos 101520 holdas birtokszerkezetet meghaladó mértékben ennél kisebb, degreszív mértékben jogosultak föld re váltható kárpótlási igényre. Úgy gondolom, hogy kiemelten kell ezeket a számokat megjegyeznünk.
