Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 30. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
1344 megakadályozó Végvári József ügyében. Ezt a már akkor is nagy felháborodást keltő intézkedését, döntését azzal indokolta, hogy nem kívánja, hogy ebben a fontos ügyben a megrovást kimondó ügyészi dö ntés legyen az utolsó szó. A megütközött és néha felháborodott közvélemény megnyugtatására közölték az illetékesek, hogy a vádemelésre Pallagi Ferenc és Horváth József ügyében is sor fog kerülni. Az utóbb említett vádlottakkal szembeni eljárásra jelentős k ésedelemmel az elmúlt hetekben került sor, de míg Végvári József ügyében a vádat képviselő ügyész mindvégig kérlelhetetlenül követelte a vádlott elmarasztalását, Pallagi és Horváth vádlottak ügyében a vádbeszédben az ügyész mindenki számára váratlan fordul attal a vádlottak felmentését indítványozta. Hozzá kell tennem, hogy ezzel felülbírálta saját jogi álláspontját is. Kérdezem ezek után legfőbb ügyész urat, általában az ügyek mekkora hányadában került sor az elmúlt esztendőben arra, hogy az ügyész felmenté st indítványozott. A Pallagi és Horváth vádlottak ügyében eljáró ügyész felettesének utasítására vagy saját elhatározásából tette meg indítványát? Az ügyészi álláspont ebben az ügyben kifejezie az ilyen típusú, tehát az elmúlt rendszerben vezető pozíciót betöltő személyek elleni esetleges eljárásokban az ügyészség általános jogpolitikai álláspontját vagy eltér attól? Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Dr. Györgyi Kálm án legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr interpellációjában említett két ügyben tavaly július 17én vádemelésre utasítottam a Budapesti Katonai Ügyészséget, amely szeptember 6án nyújtotta be a vádiratot mind Pallagi és Horváth urak, mind pedig Végvári úr ellen. Pallagi és Horváth urak ügyében a tárgyalás kitűzésére azért került sor később, mert az új népi ülnökök megválasztásáig a bíróság tanácsát megalakítani nem lehetett. A katonai bíróságnál a népi ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú nem lehet és nem volt tábornoki rendfokozatú ülnök. A képviselő úr kérdéseire tisztelettel a következőket válaszolom. A felmentésre irányuló ügyészi indítvány valóban igen ritka. Ha a büntető eljárásnak akadálya van, az ügyész a vádat rendszerint elejti, de ennek feltétele az, hogy az ügyész ebben határozott meggyőződésre jusson. Ha az ügyésznek határesettel kell szembenéznie, akkor a szakirodalom a felmentés indítványozását tekinti hel yesnek, így foglalt állást a Büntetőeljárás magyarázata II. kötet 613. oldal. Ez azért korrekt megoldás, mert a vád fenntartásával az ügyész a bíróság döntését kéri. Tavalyi ügyészi gyakorlatban az összes felmentéssel végződő ügy mintegy 10%ában indítvány ozott az ügyész felmentést, az elmúlt évben 124 ilyen adatot találtam, ez persze elenyésző ahhoz képest, hogy az összes felmentett vádlottnak a száma 1024 volt. A végindítványra – hogy a következő kérdésre térjek át – az eljárt katonai ügyész utasítást nem kapott. A bíróság előtt szó szerint a következőket mondta: – idézek: "Amikor a tényállást fenntartottam és a vádlottak felmentését indítványoztam, saját ügyészi meggyőződésemből eredő jogi következtetést terjesztettem elő" – eddig az idézet. Az ügyész úr a tárgyalással kapcsolatban utasítást nem kapott sem tőlem, sem a katonai ügyészségi feletteseitől. Indítványát a katonai bíróság előtt részletesen megindokolta, ez a szakmai kritika számára hozzáférhető. A tényállást fenntartotta, és a büntetőeljárásban e z a vád tárgya. És előadta a maga jogi következtetését, de nem kívánta kizárni annak a lehetőségét, hogy a bíróság más következtetésre jusson, és a vádlottak terhére rótt katonai bűncselekmény az elöljáró intézkedés elmulasztása tekintetében a bíróság más következtetésre is jutott. Az utolsó kérdéssel kapcsolatban hadd mondjam el: az ügyészségnek és a legfőbb ügyésznek az ilyen típusú eljárásokkal kapcsolatos külön jogpolitikai álláspontja nincs. Ezzel azt szeretném mondani, hogy a vádlottak politikai hovat artozásával kapcsolatban vagy korábbi tevékenységével
