Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 30. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ)
1339 Remélem azonban, hogy minél előbb sikerül megalkotni a médiákra vonatkozó törvényt, a mely megnyugtató módon rendezi majd ezeket a kérdéseket is. Kérem az Országgyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Antall József miniszterelnök úr válaszát. Megkérdezem az interpelláló képviselőtársamat, egyet érte a miniszterelnöki válaszszal. HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Köszönöm, hogy ismét megcsodálhattuk csillogó humorát, (taps az SZDSZ soraiban) és köszönöm kimerítő válaszát. Sajnos, arra a legutolsó ténykérdésre, hogy miért most h atározta el ennek a kétségtelenül a jogszabálygyűjteményben szereplő 1974es kormányrendeletnek az alkalmazását, nem kaptam választ. (Zaj.) Úgyhogy csak találgathatok, és ha felütöm, elnézést, elnök úr, talán egy egyperces brummogási szünetet ha el tetszen e rendelni, és akkor letudnánk ezzel. (Derültség.) Köszönöm szépen. Ha fölütöm ezt az 1974es kormányrendeletet, akkor a következő bevezető mondatot találom: A Magyar Rádió és a Magyar Televízió feladata a Magyar Népköztársaság politikájának propagálása. E nnek a célnak rendeli alá ez a rendelet azokat az intézkedéseket, amelyek például azt írják elő, hogy a miniszterelnök felügyeli, a Kormány felügyeli a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót, valamint hogy a szervezeti és a működési szabályzatát a Kormány ha gyja jóvá. Úgyhogy úgy látszik, végre egy pillanatra jogrendszerünk egységbe forrt, végre minden együtt van. Azt hiszem, hogy érdemes volt erre 18 évet várni, ha jól számolok. Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy a Kormánynak, amennyiben eléged etlen volt azzal a helyzettel, ami a rádióban és a televízióban uralkodik, akkor természetesen megvan a törvényes útja arra, hogy ezt kifejezésre juttassa, és ez a kinevezési törvényben előírt út. Azonban egy bizonyos, hogy abból a kiindulópontból is építk eztünk itt a Parlamentben, amikor a kinevezési törvényt lérehoztuk, hogy úgy gondoltuk, hogy távirányítással nehezebb a televíziót irányítani, (zaj) mint az épületen belülről, és azt hiszem, hogy ezt érdemes betartani. A jogi érveléshez pedig azt szeretném elmondani tisztelt Miniszterelnök Úr, hogyha módomban lett volna akkor a Parlamentben Lázár György miniszterelnököt, aki ezt a rendeletet aláírta, megkérdezni, hogy miért óhajtja merőben pártállami módon saját irányítása alá vonni a televíziót, a rádiót é s az MTIt, akkor attól tartok, pontosan ugyanezt válaszolta volna, nem tehet mást, a jogszabályok kötelezik őt erre, nevezetesen az általa aláírott kormányrendelet. (Derültség az SZDSZ padsoraiban.) Sajnos, pontosan ugyanez a helyzet ebben az esetben is: ugyanis tavaly augusztus 13án ön ebbe a kormányrendeletbe belenyúlt, módosította, következésképpen ez, tulajdonképpen a mai jogi helyzet úgy keletkezett, hogy ön nem helyezte hatályon kívül ezt, és pontosan ezt a két pontját ennek a kormányrendeletnek. (T aps az SZDSZ padsoraiban.) Ön tehát most az ön által teremtett jogi helyzetre hivatkozik, mint megkerülhetetlenre. Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy az Alkotmánynak van egy másik paragrafusa is, nevezetesen a legeslegutolsó, a zárórendelkezé sek zárópasszusa, amely úgy szól, hogy a Kormány köteles az Országgyűlés elé terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyek az Alkotmány végrehajtásához szükségesek. És a médiatörvények, amelyek a felügyeletről gondoskodnak, alkotmányba foglalt rendelke zések, kétharmadosak, úgy, ahogy ezt miniszterelnök úr előadta. Ennek következtében ha alig két hónap híján egy évvel ennek az Alkotmánynak az elfogadása után még mindig nincs médiatörvényünk, akkor el lehetne fogadni a miniszterelnök úrnak azt az érvelésé t, hogy anyagtorlódás és a sok munka, az egyéb kormányzati gondok miatt eddig nehéz volt előterjeszteni ezt a törvényt. És akkor jóhiszeműnek kellene elfogadnunk ezt az érvelést, ha nem írta
