Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 30. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
1334 Értelmetlennek tartották az évad végén, a szerződtetések lejár ása előtti párnapos drasztikus igazgatóváltást, amely árt a színháznak. Erre a lapok bőséges példával szolgálnak, és a következő hetek is. Árt a színháznak, és a tapasztalható gondok megoldásában egyáltalán nem segít. (Bekiabálások: Idő, idő.) Kapotte ön a szakmaitól ellenkező értelmű tanácsot, és ha nem szakmai szervezettől, akkor milyen szervezettől kapta? Az ön által aláírt és többnyire csak általánosságokat tartalmazó felmondólevélből nem derül ki egyértelműen, de a sajtótájékoztatón valamiféle szakmai alkalmatlanságra hivatkoztak; az újonnan kinevezett igazgató, az azóta megszületett Film Színház Muzsika munkatársa. (Az elnök csenget.) Igen, köszönöm szépen elnök úr, befejezem a mondatot, pont jókor csengetett. (Derültség.) .a Magyar Fórum című lapnak a mostani főmunkatársa (derültség az ellenzék soraiban) nemigen rendelkezik azzal a színházi gyakorlattal – és az a színházi gyakorlat a legkisebb vidéki színház esetében is kötelező – , amely alkalmassá tenné őt erre a posztra. Kérte ön referenciát az új igazgató szakmai alkalmasságáról, és hogyha kért, akkor kitől, milyen szakvéleményt adott erről saját minisztériumának színházi főosztálya? És befejezésül, nem gondoljae azt, hogy ez a döntési mechanizmus felkelti azt a halvány véleményt, hogy a kinevezés ben erősebb a politikai motívum, mint a szakmai? Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter úr válaszol. Dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közok tatási miniszter válasza ANDRÁSFALVY BERTALAN, DR. művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Tájékoztatása a történtekről kissé hiányos. Ez némiképpen félrevezeti az Országgyűlést. A Nemzeti Sz ínházban olyan helyzet alakult ki, már tavaly, hogy a színház teljes szétesésével fenyegetett. Október óta 19 előadás elmaradt, 31 műsorváltozás volt, számos esetben nagy késéssel kezdődött az előadás a múlt évben. A színházat feltűnően nagy számban hagytá k el művészei, és anarchia ütötte fel a fejét, és Csiszár Imre ellehetetlenült mint igazgató. Ezek a sajtóban is nyomon követhető tények. (Taps a kormánypártok soraiból.) Ebben a helyzetben a nem cselekvés felelőtlenségével szemben a cselekvés felelősségét választottam, és úgy döntöttem, hogy a színház vezetőjét felmentem. (Taps a kormánypártok soraiból.) Megjegyzem, hogy Fodor Tamás képviselő úr interjúiból és jelen interpellációjából sem olvasható ki az, hogy ő elégedett lett volna, vagy akár csak elfogad hatónak tartotta volna Csiszár Imre színházvezetői munkásságát, és az intézkedés jogszerűségében sem kételkedett, ahogy azt az előbb is hallottuk. Természetesen, amikor kifejeztem Csiszár úr vezetői munkájával szemben az elégedetlenségemet, ez nem jelenti rendezői képességeinek megkérdőjelezését. Éppen ellenkezőleg: arra akkor és most is számítani akartam. Erre figyelemmel kerestük vele a kompromisszum lehetőségét, nem akkor, azon a drámai napon, hanem sokkal korábban, már hetekkel előtte. A tárgyalások azo nban nem vezettek eredményre. Feltehetőleg eleve nem volt helyes az igazgatói és a művészeti vezetői teendők ellátásával egyetlen embert megbízni. E kettős teher – mint ahogyan Csiszár Imre maga is elismerte – meghaladta erejét. A minisztérium a múlt év no vemberében tartott célvizsgálattal ugyan 1989/90es évad értékeinek, kudarcainak a számbavételére irányult, már akkor érzékelni lehetett, hogy a 90/91es évad várható feszültségekkel jár. A színház belső, elsősorban szervezeti jellegű korszerűsége nem indu lt meg, a művészeti tanács nem működött, vezető színészek visszaadták szerepüket, elmaradtak bemutatók vagy csúsztak, néhány darab aránytalanul költségesebb volt, ugyanakkor a nézőszám
