Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Bejelentések: Balogh Gábor jegyző - A földről szóló 1987. évi I. törvényt módosító egyes törvények hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
1309 Nagyon nehéz egy év távlatából eldönteni azt, hogy az intézkedés mennyiben volt jó, és mennyi ben volt rossz. Énnekem az az érzésem, hogy az Országgyűlés annak idején kicsit elsiette ezt a törvényt. Azt hiszem, hogy bár nyilván voltak neki kétségtelenül előnyei is, azonban hátrányai is voltak, hiszen a föld forgalmát olyan mértékig korlátozta, amel y legalább annyi, ha nem több kárral járt, mint amennyi előnynyel a másik oldalon. Szeretném ehhez hozzátenni, hogy bár az SZDSZ annak idején megszavazta ezt a törvényt, azt már akkor is elveinkkel ellentétesnek tartottuk, hiszen nem tartozik gazdasági fil ozófiánkhoz az, ha egy gazdaságban valamiféle probléma merül fel, akkor ezt korlátozásokkal és tilalmakkal kellene megoldani, hanem mi másképpen gondolkodunk. Ezzel együtt arra a gazdasági problémára, amely egy évvel ezelőtt jelentkezett rövid távon – hang súlyozom: rövid távon – megoldást jelenthetett az a törvény, amelyet a Parlament 1990 májusában elfogadott. Szeretném a Parlament figyelmét felhívni a törvény indoklására. Felolvasom az indoklás első mondatát: "Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz – mon dja ki a törvény indoklása – , hogy az állami tulajdonban lévő ingatlanok felett a leendő önkormányzatok érdekeivel összhangban rendelkezzenek. Ennek érdekében átmeneti időre, az önkormányzati törvény hatályba lépéséig indokolt fokozott védelemben részesíte ni ezt a vagyoni kört." Mit jelent ez tisztelt Országgyűlés, hogy "átmeneti időre", mit jelent az, hogy az önkormányzati törvény hatályba lépéséig kellett ezt a törvényt megalkotni. Úgy vélem, hogy a logika legelemibb szabályaiból az következik, arra a köv etkeztetésre jussunk, hogy mihelyt ez az átmeneti időszak lezárul, az önkormányzati törvény hatályba lépett, a választások megtörténtek, erre a törvényre a továbbiakban semmilyen szükség nincs. Ha komolyan vesszük azt, amit annak idején ennek a törvénynek az indokolásához fűztünk, akkor ennek megfelelően kell eljárni és ezeket a korlátozásokat, amelyeket annak idején bevezettünk, mindenképpen meg kell szüntetnünk. Szeretném egyébként a rend kedvéért megemlíteni, hogy ezt a törvényjavaslatomat, amely a 706o s számot viseli, már 1991 novemberében, tehát a választások után benyújtottam a Parlamentnek, ismeretes okok miatt csak most tudja a Parlament tárgyalni. Ha megvizsgáljuk a mai helyzetet, azt látjuk, hogy a volt állami tulajdonban álló ingatlanok nagy rész e ma már önkormányzati tulajdonban van, tehát ezen vagyontárgyak vonatkozásában ezeknek a korlátozásoknak már nincs is igazából relevanciájuk. Ha nincs még önkormányzati tulajdonban, akkor hamarosan odakerül, tehát ez a törvény, ezek a korlátozások erre má r nem lesznek alkalmazhatóak. Fennmaradnak az egyéb állami tulajdonban lévő ingatlanok, azonban úgy érzem, hogy ezekre sem indokolt fenntartani ezt a korlátozást, hiszen az államnak a feladata és felelőssége, hogy ezekkel a földekkel hogyan gazdálkodjék és bár a magam részéről nagyon sok tekintetben vitatkozom a Kormány privatizációs stratégiájával, mégis úgy gondolom, hogy ezt neki kell végrehajtania, neki kell viselnie a felelősséget és ezen túlmenően azt gondolom, hogy ezek a bizottságok, amelyek ezeket a szerződéseket felügyelnék, amúgy sem tudnának ezeken a jelenlegi privatizációs anomáliákon segíteni. Végül fennmaradnak a szövetkezetek – és itt egy kis kitérőt kell tennem – , kicsit furcsa, hogy ezt a törvényt már 1990 májusában beterjesztettem és a Par lament pontosan akkor kezdi el tárgyalni, amikor az Országgyűlés már elfogadta a kárpótlási törvény szövegét, ez a törvény azonban még nem lépett hatályba. Úgy látom, hogy a Kormánynak már nagyonnagyon régen el kellett volna készítenie a kárpótlási törvén yjavaslatát, azt a Parlamentnek már nagyon régen el kellett volna fogadni. Ha a kárpótlás logikáján belül kell maradni, akkor ezen a logikán belül el tudnám fogadni azt, hogy ezeknek a korlátozásoknak az eltörlése talán nem a legidőszerűbb pont most. Hogy a kárpótlásnak a kormánykoalíció által elképzelt módja teljesítésre kerüljön, ennek érdekében képtelenség az, hogy az
