Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
1299 Úgy gondolom, maga ez a körülmény, hogy ilyen módon adott útmutatást az alsó bíróságok részére a Legfelsőbb Bíróság, szintén mutatja e nnek az intézménynek a tarthatatlanságát. Hivatkozni szeretnék még arra, hogy álláspontom szerint hamis az az indok, hogy ez a megoldás, tehát ennek az intézménynek a meghonosítása megszünteti azt a helyzetet, miszerint a polgári jogi szankciók erőtlensége a büntetőeljárás irányába terelte voltaképpen az oda nem tartozó ügyet. Arról nem is beszélve, hogy dogmatikailag is hibás a megoldás, ugyanis féloldalas helyzetet teremt, mert érvénytelenség esetén csak az egyik fél az, aki tulajdonképpen hátrányt szenve d – gondoljunk a tipikus esetre, amikor a lakáslelépési díjat a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítéli meg, ugyanakkor a másik szerződő fél, aki, ha úgy tetszik, ugyanúgy ludas ebben az ügyben, végül is megtarthatja a lakás főbérleti jogát. M egítélésem szerint tehát ennek a jogintézménynek nincs semmi helye a polgári jogban, és azt kifogásolom, hogy a javaslat ahelyett, hogy kiiktatta volna ezt, igazában áramvonalasította, hozzáigazította a Polgári Törvénykönyv jelenlegi rendelkezéseihez. Én t isztelettel azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy szíveskedjék az indítványomat elfogadva, ezzel ellentétesen dönteni. Köszönöm szépen. (Kis taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Vastagh Pál a Magyar Szocialista Párt részéről. Fe lszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 3. szakaszához kapcsolódó módosító indítványomat kívánom a részletes vitában indokolni és alátámasztani. A kiindulópontom az, hogy egyetértek a jav aslat koncepciójával. Ez a koncepció szervesen és logikusan következik az alkotmánymódosításból, abból, hogy ezáltal megszűnik a különböző tulajdonformák közötti hierarchizált rangsor, és az állami tulajdon ugyanolyan védelemben és ugyanolyan pozícióban he lyezkedik el a tulajdonformák rendszerében, mint bármely más tulajdonforma. Ezzel a kiinduló alappal természetesen egyetértek. Egyetértek azzal is, hogy elválik egymástól a közhatalmi állam, és elválik egymástól a vagyonjogi viszonyokban szereplő állam. En nek megfelelően elismerem az állam jogalanyiságát és ennek következményét, hasonlóképpen mint a törvényjavaslat, elutasítom azt a felfogást, amely az államnak valamilyen különleges jogalanyiságot feltételezett általában a jogviszonyokban. Mindezekkel tehát egyetértek. Nem osztom azonban a javaslat szervezeti következtetéseit, azt, hogy ez feltétlenül azt kell, hogy eredményezze, hogy az állam képviseletének szervezeti formája a jelenlegi hatályos szabályozástól eltérően alakuljon. Meg kell jegyezzem, hogy a z egész problémakörrel jelenleg a szakirodalomban igen érdekes és nagyon izgalmas tanulmányokkal lehet találkozni. Magukban a tanulmányokban is találkozhatunk kétségekkel, hogy feltétlenül ezt a szervezeti megoldást kelle alkalmazni, amely a hatályos szab ályozástól eltérően egy önálló állami szervezetet hoz létre, mégpedig a kincstári jogügyi igazgatóságot. El kívánom mondani – és talán a Parlament eddigi munkájában is a viták során eléggé világosan egyértelművé válhatott mindenki számára – , hogy a Szocial ista képviselőcsoport ellenez minden olyan törekvést, amely nem megalapozottan új és új állami szerveket kíván létrehozni. Ebből a megfontolásból tehát nem érezzük eléggé alátámasztottnak sem a törvényjavaslat indokolásában, sem a törvényjavaslat szövegébe n azt a kezdeményezést és azt a törekvést, hogy egy új állami szerv jöjjön létre, nyilvánvalóan az adófizetők pénzén, gyarapítván azt a tekintélyes sort, ami eddigiekben kialakult és létrejött. A következő problémakör ehhez fűződően, ehhez kapcsolódóan az, hogy ezeket a kétségeinket, amelyek a szerv felállításával kapcsolatosan kialakultak bennünk, nyilvánvalóan alátámasztja az, hogy nincs mellette, a javaslat mellett, az a részletes szabályozás, amely a kincstári jogügyi
