Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szabad György): - NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
1288 HASZNOS MI KLÓS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Öbölháború befejeződött, az óriási technikai fölényben lévő szövetségesek legyőzték az agresszor Irakot katonailag. A térségben saját állam nélkül, öt ország területére szétszórva élő 17 milliós kurd n épnek Irak területén lévő 4 milliós népessége kétszeresen legyőzötté vált. Egyszer vesztesek, mint iraki állampolgárok, majd vesztesek, mint Szaddám Huszein ellen felkelő kurd nemzetiségiek. Sajátos módon ebben a háborúban az agresszornak éppen a legeliteb b alakulatai maradtak majdnem sértetlenek, a Köztársasági Gárda. Ez a kivételezett katonai erő teljes erejével fordulhatott zavartalanul a felkelő kurdok ellen. Az elkövetett embertelen mészárlások, gyermekek és asszonyok gyilkolása a kurdok százezreit kén yszerítette menekülésre. Ezt a genocídiumot a térségben állomásozó szövetséges csapatok parancs híján ölbe tett kezekkel tűrték. Úgy látszik, agressziót csak meghatározott irányban lehet elkövetni, más irányban, más népek elleni cselekmények nem minősülnek annak. A menekülők éhen haltak, megfagytak, járvány pusztította őket. A világ közvéleményének nyomására segítő akciók indultak: sátrakat, élelmiszereket, gyógyszereket dobtak le ejtőernyővel a szerencsétlen menekülők közé. Az eddigi ráfordítások értéke sz erény véleményem szerint meg se közelíti a háború egy napjának költségét. A Kereszténydemokrata Néppárt annak a véleményének kíván hangot adni, hogy mi, magyarok nem maradhatunk tétlenek a humanitárius segítség nyújtásában. Ha képesek voltunk a győztesekne k szimbolikus katonai segítséget nyújtani orvoscsoport kiküldésével, akkor legyen erkölcsi kötelességünk a kétszeresen legyőzött, menekülő népnek orvosi segítséget nyújtani. Talán akad arra is önként jelentkező. (Taps.) De sem a világ, sem a mi lelkiismere tünk nem lehet nyugodt. A probléma ezzel nem oldódott meg. A mi erkölcsi értékrendünk alapján minden ember Isten teremtménye, ezért egyenlő jogokkal kell, hogy bírjon. Ezek az elvek érvényre jutnak az emberi jogok normarendszerében. De mi a garancia a kise bbségben élő nemzetek jogainak érvényesülésére? A világnak mindig vannak neuralgikus pontjai, még Európában is, ahonnan tömegével menekülnek azonos népcsoporthoz tartozó emberek, mert nincsenek egyenlő jogaik és életfeltételeik. Nem az a megoldás, hogy a m enekültek segélyeket kapjanak, hanem biztosítani kell számukra szülőföldjükön az emberhez méltó életet nemzetközi jogi normákkal és ezek betartására szorító eszközrendszerrel. Vagyis meg kellene alkotni a kollektív kisebbségi jogokat. Tudjuk, mi kis ország vagyunk. Nem vagyunk meghatározói a nemzetközi politikának. De kezdeményezői azért talán lehetünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Né meth Zsolt a FIDESZ részéről. Napirend előtti felszólaló: Németh Zsolt (FIDESZ) NÉMETH ZSOLT (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Napirend előtti hozzászólásomban Deme Zoltán MDFes, Iványi Gábor SZDSZes és a saját nevemben csodálkozásomnak és é rtetlenségemnek kívánok hangot adni a parlamentarizmus elvét súlyosan érintő kérdésben. A Magyar Köztársaság Parlamentjének emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi bizottsága által létrehozott hatpárti albizottság munkájának megkezdését a Művelődési és Közokta tási Minisztérium fél éve – finoman mondva – megtorpedózza. Az albizottság feladata a volt állami egyházügyi hivatal irattárába való betekintés révén az iratok állagának felmérése, az ÁEH működési mechanizmusainak feltárása és az üldözött egyházi személyek rehabilitási koncepciójának kidolgozása tárgyában jelentés készítése a parlamenti bizottság részére.
