Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1202 Még egyszer szeretném sorra venni azokat az indítványokat, amelyeknek hatására a Kormány változtatott eredeti álláspontján, a már említetteken kívül, tehát a degressziós táblázat kapcsán és a kárszámítás módján kívül. Elfogadjuk, hogy a kárpótlási jegyeket megfelelő feltételek esetén lakásvásárlásra lehessen fordítani. Elfogadjuk, hogy egyes hitelek felve vésénél saját pénzforrásként figyelembe lehessen venni. Ezek a megoldások ugyanis a kárpótlási jegyek felhasználásának a lehetőségét bővítik, és mint ilyenek, feltétlenül üdvözölhetők. A kárpótlási jegyeknek a közvetlen készpénzre váltása azonban nem oldha tó meg, hiszen akkor valóban az inflációt gerjesztené a jegy bevezetése. Nem illene be a törvény rendszerébe azért sem, mert az államosításért járó kárpótlás fedezete maga az állami tulajdonba került vagyon. Ez még akkor is így van, hogyha a termelőszövetk ezet fogadja el az általa kiadott földért a kárpótlási jegyet, hiszen ezeket a jegyeket a szövetkezet főleg nyilván az állami vagyon megvásárlására fogja felhasználni. Ehhez hasonlóan jár majd el az önkormányzat is, ha a tulajdonában álló lakás értékesítés e során kárpótlási jegyet fogad el ellenértékként. A javaslathoz képest jelentős eltérést jelent a föld természetben való igénylése esetén a helyben lakás és a mezőgazdasági főfoglalkozás követelményének elejtése. Ezzel a Kormány is egyetért, meghagyva ter mészetesen a földtulajdonra jogosultak alkotmányos jogát arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Igen lényeges és elfogadható változás a beterjesztetthez képest az a javasolt kikötés, hogy a tagok létszámához igazodóan maradjon fejenként másfél hektár föl d alatt, és csak az azt meghaladó terület szolgáljon a kárpótlás alapjául. Így biztosított azoknak a szövetkezeti tagoknak a földhöz jutása is majd a vagyon nevesítését követően, akik nem voltak földtulajdonosok, de jelenleg tagjai termelőszövetkezeteknek. Tisztelt Országgyűlés! Én elfogadom a felszólalóknak azt az álláspontját, hogy a törvény a megcélzott hatását csak más törvényekkel együtt, egységes rendszerben, megfelelő kölcsönhatásban érheti el. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ennek a törvénynek a mo stani megalkotása nem szükséges, különösen azért nem jelenti, mert a többi törvény a privatizációra, az önkormányzati és szövetkezeti tulajdonra, a földtulajdonra vonatkozóan előkészítés alatt áll, és ennek a törvénynek a függvényében tudjuk beterjeszteni a tisztelt Parlament elé. Az elhangzott vélemények néhány kivétellel azt is elismerték, hogy a tervezet jó technikai megoldást talált az igen összetett kérdés kezelésére, de ez a megoldás – tehát a kárpótlási jegy – veszélyeket is hord magában. Ezt nem vit atom. A kárpótlási jegy, a törvény csak akkor fog működni, ha a gazdaság megindul a várt fejlődés útján. Ha ez bekövetkezik, lesz az eddiginél nagyobb fedezet a kárpótlásra, ha nem, akkor valóban csak látszatintézkedés történt. Tisztelt Képviselőtársaim! E zek után viszont fel kell tennem a kérdést: kik bízzanak az ország fejlődésében és gyarapodásában, ha nem azok, akik a legtöbbet tehetik érte, a népnek felelős Parlament és a Parlamentnek felelős Kormány. Kérem, szíveskedjenek az általunk jónak tartott mód osításokkal együtt a törvényt elfogadni. (Nagy taps a kormánypártok soraiból.) Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8. után az állampolgárok tula jdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslatról a határozathozatal. A törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokról az alktományügyi, a gazdasági és a költségvetési bizottság együttes jelentést készített 2206os számon, továbbá külön jelentést nyújtott be a környezetvédelmi bizottság 2209es számon, valamint az alkotmányügyi, a gazdasági és a költségvetési bizottság együttes kiegészítő jelentést nyújtott be, amelyet a délután folyamán megkaptak képviselőtársaim 2233as sz ámon.
