Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
13 Jól látható tehát, hogy egymás ellen ható tényezőket kell egyeztetni, így mindenképpen kompromisszumos és részleges megoldásra kellett törekednünk. Ezek a kompromisszumok óhatatlanul megakadály ozzák az elérni kívánt cél tökéletes teljesítését. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ki kell mondanom a nehéz és súlyos mondatot, az elvett vagyont nem lehet eredeti formájában visszaadni. Nem lehet, mert annak nagy része már nincs meg, vagy annak időközben jóhi szemű tulajdonosai alapvető változásokat hajtottak végre rajta, nem lehet, mert sok egykori tulajdonos nem él már, illetve nem tudna élni vagyonához fűződő jogaival és kötelezettségeivel, továbbá nem lehet, mert a nemzet teherbíróképessége ezt nem teszi le hetővé. (Zaj.) Mindezek alapján ez a törvényjavaslat korlátozza a kárpótlást időben és mennyiségben, és bizonyos fokig a jogosultak körében is. Időbeli korlátot állít 1949. június 8ával, mert csak az ezen időpont után meghozott jogszabályok alapján okozot t sérelmek kárpótlását teszi most lehetővé, de egyúttal kimondja azt is – felhívom a szíves figyelmüket erre, gondosan áttanulmányozva a törvényjavaslat utolsó bekezdései között található – , hogy a fenti időpontot megelőzően okozott károk kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint későbbi időpontban, külön törvény rendelkezései alapján kerül sor. Szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy ez a többlépcsős rendezés egyáltalán nem ismeretlen a nemzetközi joggyakorlatban, és hadd utaljak három, nemrégen demokratikus jogállammá vált, és jelentős eredményeket felmutató ország joggyakorlatára, Spanyolországra, Görögországra és Portugáliára, ahol ez a folyamat 914 évet vett igénybe. Úgy gondolom, nincs okunk szégyenkezni tehát eg y többlépcsős rendezés eltervezésével kapcsolatban, hogyha az említett országok, amelyek igen jelentős eredményeket tudnak felmutatni több évtizedes diktatúrát követő jogállami intézményes kiépítés terén, ezt a megoldást választották. Korlátozott a kárpótl ásra jogosultak állampolgári köre is: ugyanis a volt tulajdonosok jogutódjai nem a Polgári Törvénykönyv öröklésre vonatkozó általános szabályai alapján, hanem speciálisan az e törvényben szabályozott módon kaphatnak kárpótlást. Ennek megfelelően jogosultak a magyar állampolgárok, illetve akik a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgárok voltak, vagy őket az állampolgárságuktól való megfosztással összefüggésben érte a vagyoni sérelem. Ha a volt tulajdonos elhalálozott, kárpótlásra korlátozott körben a lesz ármazói, ilyen leszármazók hiányában pedig bizonyos feltételekkel a túlélő házastárs tarthat igényt. Korlátozza a törvényjavaslat a nyújtandó kárpótlás mértékét is egy olyan degresszív táblázattal, amelynek eredményeképpen a kárpótlás az okozott kár növeke désével voltaképpen csökken. Korlátozást jelent a kárpótlás ötmillió forintban való maximálása is. Utaltam már rá, hogy a korlátozások felépítésére és beépítésére az ország jelenlegi teherbíróképességére tekintettel volt szükség. A kárpótlás formája a kárp ótlási jegy, amely egy, bemutatóra szóló, szabadon forgatható értékpapír, és végső soron az állami tulajdon értékesítése során vagyontárgyak, illetőleg meghatározott körben termőföld megszerzésére használható fel. Engedjék meg, hogy ennek kapcsán megjegyez zem, bár a pénzügyminiszter úr nyilvánvalóan ennél részletesebben fog szólni erről, a kárpótlásnak az előbb említett korlátozását a rendelkezésünkre álló állami vagyon, annak értékesítési lehetőségei és üteme, és az így befolyó bevételek céljai alapvetően megkövetelik. A privatizációból származó bevételeinkre ugyanis szüksége van a társadalombiztosításnak, az önkormányzatoknak, de nem utolsósorban az államadósságok térítésére is fordítanunk kell ezekből az összegekből. Márpedig amit az állam most a kárpótlá si jegy ellenében ingyen átenged, végső soron az említettekre fordítható pénzt csökkenti.
