Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1168 Annál inkább meglepő, hogy a törvény előkés zítése körében elkövetett pontatlanságok, valamint a végrehajtásban bekövetkező anomáliák miatt ma mégis több száz, az igazságszolgáltatásban dolgozó munkaügyi vitát kezdeményezett azért, mert a törvény eredeti rendelkezéseihez viszonyítottan hátrányosabb helyzetbe került. Ezek ismeretében kérem tisztelt államtitkár urat, szíveskedjen kérdéseimre választ adni. Az első kérdésem: milyen módon mérte fel az igazságügyi tárca előzetesen a törvény végrehajtásához szükséges bérköltségeket? 2. Milyen, a végrehajtás t elősegítő és befolyásoló állásfoglalások, tájékoztatások készültek a törvény elfogadását követően? 3. Ha készültek ilyen állásfoglalások, tájékoztatások, leiratok, akkor ezek kialakításában történte érdemi egyeztetés az igazságügyben dolgozók szakszerve zeteivel, és 4. Miként ítéli meg a tárca és ön személyesen, Államtitkár Úr, azt a helyzetet, hogy jelenleg az ország szinte valamennyi megyéjében több száz, az igazságszolgáltatásban dolgozó fordult a munkaügyi döntőbizottságokhoz az őket ért sérelem követ keztében. Köszönöm. ELNÖK (Vörös Vince) : Az interpellációra dr. Isépy Tamás államtitkár úr válaszol. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válasza ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Orsz ággyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció bevezetőjével teljes mértékben egyetértve, az előmeneteli és javadalmazási törvénynek és törvényjavaslatnak az volt a célja, hogy megteremtse a független bírói működés garanciális feltételeit, figyelem be véve azt is, hogy egy független bíróság zavartalan működéséhez elengedhetetlen az adminisztratív háttérnek a megfelelő működtetése is. Szándékunk megvalósítását azonban nyilvánvalóan behatárolta a költségvetés. Többet kértünk, ennyit kaptunk, amennyit k aptunk, azt kellett felosztani. Most a kérdéseknek a sorrendjében, hogy hogyan készítettük elő. Valamennyi jogi beosztású, tehát bíróról, bírósági titkárról és fogalmazóról próbabesorolás készült. Ez körülbelül 2300 személy a 7200 körüli összbírósági létsz ámhoz viszonyítva. A nem jogi beosztású dolgozókról részben a nagy számra, részben a rendkívül nagy fluktuációra tekintettel próbabesorolás valóban nem készült, viszont a tervezett béremelés 70%os volt; tehát 70%kal számoltunk, amikor a törvényjavaslatot előterjesztettük. Tehát ennyit az első kérdésre. A bírákról, fogalmazókról, titkárokról készült, a bírósági dolgozókról nem, de 70%os béremelés volt tervezve. Most a törvény végrehajtásá val kapcsolatban. 1990. december 11én volt a megyei bírósági elnöki értekezlet, amely úgy döntött, hogy a végleges besorolások előtt egy próbabesorolást kell a bírósági adminisztratív dolgozókról készíteni. A próbabesorolásnak az összesítésekor észleltük, hogy a bírósági dolgozók béremelésének a mértéke a bírák béremelését lényegesen meghaladja, a törvény 2. §ának b) pontjában foglaltakkal ellentétesen a jegyzőkönyvvezetők és a beosztott irodavezetők többségét a törvénnyel ellentétben az ügykezelői IX. fi zetési osztály helyett a próbabesorolásnál besorolták az érdemi ügyintéző, tehát a VIII. fizetési osztályba és a beosztott nélkül dolgozó irodavezetőket is vezetői pótlékban részesítették a próbabesorolásnál. Ennek alapján csak éppen 7 millió forintos túll épés következett volna be a költségvetésben megállapított keretben. A problémák megoldása érdekében nem az Igazságügyi Minisztérium, hanem az ideiglenes Bírói Tanács 1991. január 31én ülést tartott, és állást foglalt a vitás kérdésekben. Tehát az ideiglen es Bírói Tanácsnak az állásfoglalását, a január 31it kell ismertetni, az meghatározta, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek a törvény 2. §ának b) pontja értelmében tisztviselőnek, tehát érdemi
