Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Vörös Vince): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF)
1166 áldozat és mindenekelőtt több fiatalkorú áldozat, több fájdalom és több kényszerk ilakoltatás ne legyen. Tárják fel az érintettek valóságos élethelyzetét, és anélkül ne döntsenek, hogy legalább a családok életét meg ne próbálnák vizsgálni. A családok java részben megpróbálnak normális életkörülményeket teremteni önmaguknak, gyermekeiket iskolába, óvodába járatják, lehetőség szerint munkát vállalnak. Minden ellenkező híresztelés ellenében: ezek vannak többségben. Senkinek nem áll érdekében, hogy ezeket a családokat tönkretegye, szétszakítsa, a gyermekeiket állami gondozásba vegyék. Ahol a kiköltöztetés elkerülhetetlen, akár azért, mert az önkormányzatnak az elfoglalt helyiségekkel terveik vannak, akár azért, mert a beköltözők a ház békéjét súlyosan fenyegetik, ott is igyekezzenek elkerülni azt, hogy a kiköltöztetések úgy történjenek meg, h ogy a kilakoltatott családok fedél nélkül maradjanak. Az önkormányzatoknak az a törekvése, hogy az önkéntes beköltözések elszaporodásának gátat vessenek, teljes mértékben méltányolható. Azt azonban több felmérés kimutatta már, hogy az elrettentő célzatú ki lakoltatási kampányokkal azt a célt elérni már nem lehet, hogy ezt a helyzetet stabilizálják. Erre a buzgalomra, amit az önkormányzatok egy része ma a kilakoltatások szervezésében tanúsít, a pozitív megoldások keresésében, a hajléktalanok ügyének rendezésé ben, átmeneti szállások létesítésében és a szükséglakások állományának bővítésében és ezeknek jobb kihasználásában lenne szükség. Még egyszer kérem tehát képviselőtársaimat, az önkormányzati képviselőket és a választópolgárokat, vessék latba a befolyásukat annak érdekében, hogy a zajló és készülődő kilakoltatási hullám lecsillapodjon, és a kilakoltatás eszközeivel a helyhatóságok a lehető legkisebb mértékben és a lehető legnagyobb mérséklettel éljenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Kö szönöm. Napirend előtt szót kért még G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Átadom a szót. (Zaj.) Napirend előtti felszólaló: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (MDF) G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtárs aim! Rendkívüli, halaszthatatlan ügyben kértem szót – rövid leszek. A napokban egyik szomszéd országunkban, Szlovákiában, a nácizmusra emlékeztető, súlyos atrocitás történt. A vonaton utazó Csemadok elnökét, név szerint Sidó Zoltánt, majdnem kidobták a von at ablakán – összetévesztve Duray Miklóssal, de a sérelem mindenféleképpen magyarsága miatt érte. A tíztizenkét főből álló csoport egyik tagja ugyanis ezt kiabálta: "A Dunába minden magyarral! Mutassatok egy magyart, megölöm, kidobom az ablakon!" Az illet őnek sikerült elmenekülnie úgy, hogy a vonaton is és a leszállás után is hajtóvadászatot indítottak ellene. Fenyegető leveleket is kapott, amelyekben például az állt, hogy úgy járhat, mint Sütő András – halálfej rárajzolva, lábszárcsontokkal. Mindezt a poz sonyi Új Szóban közölték is. Igaza van Wekler Ferencnek, hogy Németország felé közvetít a hazai németek helyzetéről. Ugyanígy nekünk is kötelességünk, hogy az elszakadt magyarság sorsával legalább ilyen érzékenységgel foglalkozzunk. Ha erről egyetlenegysze r lemondunk vagy lemondanánk, önpusztítást követnénk el. Kérem, hogy a nagy rohanásban erről ne feledkezzünk meg! S ha a miniszterelnök úr tényleg lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát, kérem, hogy ne hagyja szó nélkül az esetet! Tudom, h ogy a Parlamentben vagyunk néhányan – remélem, nem is kevesen – , akik az ilyen és ehhez hasonló ügyekben felemeljük a szavunkat. De az ügy súlyosságára tekintettel először én a parlamenti bizottságokat kérném meg, hogy hivatalosan, a diplomáciai szabályokn ak megfelelően járjanak el ebben az ügyben, és intézkedjenek a megfelelő módon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Általános taps.)
