Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
1151 alkotott jogszabályok sérelme folytán szenvedett anyagi kárt a magánt ulajdonában. Ahhoz tehát, hogy ennek a törvénynek az öröklésjogi problémáit megítélhessük, abból kell kiindulnunk, hogy öröklésjogi szempontból melyek ennek a törvénynek az alaptézisei. Azt mondja, hogy akinek 1949. VI. 8a után vagyona volt, és az sérelme t szenvedett. Ezt a két kritériumot írja elő. Ha tehát vagyona volt, akkor a kárpótlás alapján megállapítandó érték fog annak a vagyonnak a helyébe lépni. Ha pedig annak a vagyonnak a helyébe lép, abban a pillanatban a törvényes öröklés, pontosabban az akk or hatályban volt öröklés rendje lesz az irányadó ennek a vagyonnak a megöröklésére, nem pedig az a jogi konstrukció, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, ami egészen egyedi speciális öröklésjogi rendelkezéseket ír elő. Tökéletesen igaza van Zsiros Géza ké pviselőtársunknak abban, hogy mi lesz például az érvényes írásbeli magánvégrendeletekkel, az írásbeli közvégrendeletekkel. Vajon nem a megvolt vagyonnak a helyébe lépett e törvény alapján megállapítandó vagyon – kérdezem. De továbbmegyek: vajon a törvényal kotó azt akarta elérni, hogy egy jogszabály által kétfajta, merőben ellentétes öröklésjogi intézmény alapján nyerjenek az ügyek rendezést, mert azt mondja, hogy a törvény alapján speciális öröklési rendelkezések vannak? Ha meg fog halni az a leszármazott, aki megörökölte a speciális rendelkezések alapján azt a vagyont, aminek a sérelmére annak idején elkövetett a jogszabályi rendelkezés, akkor azt kell mondjam, már a holnapután meghaló leszármazott vagyonát a pillanatnyilag hatályos törvényes öröklés rendjé nek megfelelően fogja megörökölni az, akit megillet. Tulajdonképpen két, homlokegyenest ellentétes öröklésjogi rend szerint lesz egy ugyanazon vagyontárgy megítélve. Nyilvánvaló, hogy teljes jogi káoszhoz fog vezetni az ilyen rendelkezés, és az öröklésjogi perek tömkelegét fogja maga után vonni. Arról nem is beszélek, hogy vajon ezt a vagyont fel lehete fogni vagyonszaporulatként, vagy miként fogjam fel: nemzeti ajándékként, mert ez a törvény nem mondja meg, hogy mi ennek a jogi megítélése. Itt ül a páholy ban a Legfelsőbb Bíróság igen tisztelt elnöke, én azt hiszem, több elvi állásfoglalást kell hoznia a Legfelsőbb Bíróságnak ezzel a törvénnyel kapcsolatban, mint ahány paragrafusa van ennek a jogszabálynak. Ezt minden jogász teljesen világosan látja, kivéve a jogszabályalkotót. Még két mondat erejéig hadd utaljak arra, itt van maga a kárpótlási jegy intézménye. Én innen felelősségem tudatában kijelentem, ha ez a törvény hatályba fog lépni, akkor a kárpótlási jegy a nemzeti békétlenség forrása lesz. Talán hel yesebb lenne ezt a jogszabályi fogalmat bevenni az 1020as számú törvénybe, mert a kárpótlási jegy nemcsak – amint az előbb bátorkodtam kifejteni – az állampártban anyagilag megerősödtek óriási anyagi gyarapodását fogja jelenteni, hanem egy ilyen nemzeti b ékétlenkedést is. Igen tisztelt Ház! Sajnálatos módon rá kell mutatnom arra, ha ennek a törvénynek az életbelépése folytán elkezdődik a gyakorlati jelentkezésük a károsultaknak – vagy Kutrucz doktornő szóhasználata szerint a jogosultaknak az igénybejelenté se, akkor kérdezem: ki fogja megállapítani és milyen egzakt szabályok alapján a kár mértékét, mert ebből a törvényből senki még csak megjósolni sem tudja, hogy a kár mértékének a megállapítása miféle szabályok szerint fog menni. Rendben van, lehet azt mond ani, hogy majd a jogszabály előterjesztője hoz végrehajtási szabályokat. Sajnos a végrehajtási szabályok sem lesznek megfelelőek, mert én gondolom, ha már a törvény szövegével kapcsolatban ennyiféle jogi értelmezési lehetőség áll fenn, akkor a végrehajtási rendelkezés ezt nem fogja tudni áthidalni, és bár igaz az – mutatja az egyik igen tisztelt képviselőtársam – , hogy bizonyos utalások vannak a törvényben erre, ezt nem vitatom, hanem azt mondom, hogy ezek még mindig nincsenek rendezve. Akkor, amikor mi mos t a kapujában állunk annak a lehetőségnek, hogy egy nemzet egész nyugalmát feldúló kérdésben hozunk egy törvényt, akkor szomorúan meg kell állapítanom, hogy ez a törvény nem rendelkezik azokkal a minimális törvényi tulajdonságokkal, hogy közérthető legyen, ne legyen egymásnak ellentmondó, végrehajtható legyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) :
