Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 16. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Bejelentés: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ)
1110 interpellációra dr. Boross Péter belügyminiszter 2175ös számon írásban válaszolt. Megkérdezem dr. Boross Péter belügyminiszter urat, kívánjae írásos válaszát szóban is kiegészíteni. BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: N em. ELNÖK (Vörös Vince) : Nem kívánja. Köszönöm. Megkérdezem dr. Horváth Tivadart, elfogadjae a hivatalos választ. HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm az interpellációmra írásban adott válaszát. Azt gondolom azonban, hog y a válasz minden jó szándékú törekvése ellenére sem képes kiküszöbölni a TÁKISZokkal, tehát a területi, államháztartási és közigazgatási információt szolgáltatókkal kapcsolatos kormányrendeleti jogalkotás és az ezáltal létrehozott intézmény meglevő hibái t. Sajnos ez a körülmény az én viszonválaszom tartalmát is alapvetően meghatározza. A magam részéről akceptálni tudom a Kormánynak azt a törekvését, hogy a Kormány és az önkormányzatok között az információkkal való ellátást és az információellátásnak valam ilyen szervezeti formáját egy intézményes kapcsolódókör beiktatásával biztosítsa. Változatlanul fenntartom azonban azt a véleményemet, hogy ennek a jogszabálynak a létrehozása nem volt minden szempontból átgondolva, és hogy a hatályos jogszabályi és a jele nlegi intézményi környezettel összehangolatlanság és inkonzisztencia mutatkozik. A rendeletet hónapokkal azelőtt bocsátották ki, hogy a Parlament megalkotta volna az önkormányzatok és a dekoncentrált államigazgatási szervek feladatköréről és hatósági jogkö réről szóló törvényt. Az állami népességnyilvántartás körében a köztársasági megbízottak törvényességi felügyeleti jogkörének tartalma tehát ma még tisztázatlan, és ezzel kapcsolatban a TÁKISZoknak az informatikai feladatai sem értelmezhetők kiadott jogs zabállyal összhangban egyértelműen. A TÁKISZokról szóló 19/1991. kormányrendelet megalkotása véleményem szerint eleve kész helyzet elé állítja a későbbi jogalkotási folyamatot. A TÁKISZoknak valóban nincs törvényességi felügyeleti jogkörük, akkor viszont a köztársasági megbízottak leendő törvényességi felügyeleti jogköre válik tartalmatlanná azzal, hogy a napi felügyeleti beavatkozáshoz, a hibás bizonylatok javításához nem lesz kellő áttekintése, mivel a bizonylatok előfeldolgozása és rögzítése, majd az A NHnak való továbbítása a TÁKISZszervezeteknél történik. Azt hiszem, hogy az egésszel kapcsolatban az az alapprobléma, hogy ma Magyarországon egy informatikai és adatvédelmi alaptörvény alaphiányát érezzük, ez kihat az összes garanciális szempontokra. Had d utaljak csak a TÁKISZformációban rejlő alapvető veszélyre, amelyet sajnos számomra a miniszter úr válasza sem tudott eloszlatni, tekintettel arra, hogy a TÁKISZok az állampolgárok és az önkormányzatok alanyi körére vonatkozóan hatósági adatgyűjtést is végeznek. Emellett a szóban forgó kormányrendelet felhatalmazza őket vállakozási tevékenységgel, amelyet intézmények és gazdálkodó szervek számára végezhetnek. A korszerű adatvédelemmel rendelkező országokban mindenütt törvényi felhatalmazással végezhetnek különböző állami szervezetek adatgyűjtést, hogy ezek a szervezetek rendelkezzenek mások adataival. Meggyőződésem, hogy egy ma már létező garanciális adatvédelmi törvény kizárta volna a TÁKISZokhoz hasonló intézményi szabályozást. Mivel ott a jogi szabály ozás eddig egyrészt hivatali szemléletű volt, elsősorban a technikai adatvédelemre irányult, szinte észrevehetetlenül születtek olyan alapdöntések, hogy a technikai célszerűséggel szemben a jogvédelem szempontjait nem mérlegelték kellően. Csak a legutóbbi eseményre hadd utaljak: az Alkotmánybíróság döntése, amely a személyi számok korlátlan alkalmazását szüntette meg, amely döntés tartalmát még nem
