Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 16. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
1104 A Dráva esetében hasonló a helyzet, hasonló veszé lyek fenyegetnek, mint a Duna felső folyásánál, felső szakaszánál. Jugoszlávia megkezdte a Dráva belépcsőzésére irányuló előkészítő munkát. Sajnos, ezt egy korábbi keretszerződés lehetővé teszi a számukra, amelyet még a népköztársaság kormányával kötöttek. Itt Baja, Mohács környékén, a baranyai háromszögben és a Dráva mentén a vízparti élővilág még jórészt érintetlenül megmaradt, mert az ötvenes években a rossz jugoszlávmagyar államközi viszony miatt ezt a részt szerencsére elkerülte a természetet leigázni akaró szocialista fejlesztés. Itt egyértelműen nemzeti parknak az alapítását javasoljuk, míg az előző két esetben a feltárástól függ, hogy milyen szintű lehet a nemzetközi védelem: nemzeti park, vagy tájvédelmi körzet. A környezetvédelmi bizottságnak a ha tározati javaslatához eddig három módosító indítvány érkezett be, ebből egyet megtárgyaltunk. Nagy András képviselő úr módosítja a 2/c) pontot. A képviselő úr indítványa egybeesik a bizottság szándékaival, úgyhogy támogatjuk, elfogadtuk a pontosítását. Teh át mi is úgy gondoltuk, hogy a Gemenci Tájvédelmi Körzetnek az egésze legyen benne az új nemzeti parkban. Összefoglalva álláspontunkat azt mondhatom, hogy hazánk és a szomszédos országok hosszú távú érdekeinek megfelelően vízlépcsők helyett közösen védett természeti területeket akarunk a határvizeink mentén látni. A legbonyolultabb helyzet a kisalföldi Duna szakaszé. Itt a nehéz helyzetből véleményünk szerint a renaturálással, tehát a vízlépcsőrendszer megépítése helyett a természeti értékek helyreállításáv al és védelmével szolgáljuk mindkét fél érdekeit. A bősi erőmű befejezése mellett gyakran elhangzik az az érv, hogy – nem tudom – 1516 milliárd koronát már ráköltöttek, és ezért be kellene fejezni. Én nem tudom, hány milliárd koronát, zlotyt, lejt, tugrik ot, márkát, rubelt költöttünk a szocializmusra, és hát a szocializmus felépítését nem akarjuk befejezni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Tarján Lászlóné államtitkár asszony. Kérem! Felszólaló: Dr. Tarján László né környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én szeretném a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részéről először is örömünket kifejezni azért, hogy a Duna környezetvédelmével kapcsolatos javaslat az Országgyűlés plénuma elé kerülhetett. Úgy gondolom, ez a tény is jól példázza azt a sokoldalú törekvést, amely az elmúlt időszakban több ország kormányz ati szervei és nemzetközi szervei részéről a Duna vízminőségi állapota romlásának megállítására, illetve annak javítására irányult. Tárcánk és személyesen Keresztes K. Sándor miniszter úr több előzmény után 1990 júniusában kezdeményezte az érintett nyolc o rszág minisztereinek egy, a Dunamedence ökológiai helyzetének javítását célzó nemzetközi egyezmény előkészítésének megkezdését. Ismeretes önök előtt, hogy a Duna ügyében az elmúlt időszakban rendkívül sok irányú és összetett nemzetközi aktivitás bontakozo tt ki. Hadd utaljak itt a szófiai találkozóra – amire képviselőtársam is kitért már – , a Duna menti országok deklarációjára és több nemzetközi szervezet kezdeményezésére. Ezek azonban többnyire tudományos, módszertani kérdésekre és tapasztalatcserékre és a követendő magatartási normák deklaratív jellegű megfogalmazására koncentrálódtak, és nem arra az általunk kezdeményezett egyezmény alapvető céljára, nevezetesen arra, hogy a nemzetközi jog kötelező erejű normáival, tehát nemzetközi szerződéssel állítsuk m eg a legkritikusabb szennyezéseket, és érjük el, hogy a Dunamedence több helyen ma már kritikusnak nevezhető környezeti állapota ne romoljon tovább, illetve közösen meghozott intézkedéseink kapcsán javuljon. A Duna menti országok miniszterei kezdeményezés ünket pozitívan fogadták, és ez a nemzetközi szervezetek között is élénk visszhangra talált. Ennek alapján tárcánk meghívására került sor ez év február 1213án nyolc dunai ország kormányszakértőinek budapesti találkozójára, ahol igaz – el
