Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1067 Ugyancsak nem kíméli a javaslat az egyéni és társadalmi érdekek összhangjára vonatkozó alapelv jelentőségű megállapítás t. Elutasítjuk ugyanis azt a koncepciót, amely tulajdonképpen rangsorolja az egyéni és a társadalmi érdeket egymáshoz való viszonyában, a társadalmi érdeket nyilván előtérbe helyezve az egyéni érdek elé. Nem érinti ugyanakkor a javaslat ezzel összefüggően a joggal való visszaélés tilalmát. A polgári jogok tehát továbbra is csak a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolhatók, ehhez azonban már nem társulhat az a követelmény, hogy az egyéni érdek csak valamilyen felsőbbrendűnek tételezett társadalmi érdeknek alávetve érvényesíthető. A tulajdon védelmének elvét érintve, a javaslat, a minden tulajdont egyenrangú védelemben részesítő alkotmányos szabályozással összhangban, megszünteti a társadalmi és az úgynevezett munkával szerzett tulajdon preferálását . Az együttműködés elvét illetően a javaslat ugyan fenntartja ennek tartalmát és határait, azonban már nem a szocialista együttélés követelményeivel akarja összhangba hozni, hanem természetesen a klasszikus jogelvekkel, a jóhiszeműség és a tisztesség civil isztikai követelményeivel kívánja meghatározni, mint ahogy az korábban is és más jogállamokban is ismert volt, illetőleg jelenleg is így kerül szabályozásra. A javaslat gerincét azok a rendelkezések jelentik, amelyek az Alkotmány előírásainak megfelelően m egszüntetik a tulajdonformák hagyományos elosztását és a tulajdonjog intézményét – a piacgazdaságban betöltött szerepére is tekintettel – kizárólag tartalmi ismérvek alapján, egységesen és azonosan szabályozza. A javaslat lényegében felszámolja tehát minda zokat az előjogokat, amelyeket a Ptk. hatályos rendelkezései a társadalmi tulajdon számára biztosítanak. Így például a jövőben megszűnik a társadalmi tulajdon elbirtoklásának tilalma annál is inkább, miután megszűnik magának a társadalmi tulajdon jogintézm ényének jogi kategóriája, a fogalom is. A tulajdonformák egyenrangúsítása, a dolog természetéből adódóan, maga után vonja a tulajdonjog alanyainak egyenjogúvá tételét is. Az állami tulajdon kivételezett helyzetének megszűnése, az állam gazdasági szerepvált ozása, az állami kárfelelősség napirendre kerülése ennek megfelelően felvetette az állam különleges jogalanyisága felszámolásának kérdését. Mint ismeretes, a jelenleg hatályos Ptk.ban az állam jogalanyisága nem a többi jogalanynak megfelelő módon került s zabályozásra. A javaslat ebben a vonatkozásban tehát jelentősen előrelép, kimondja, hogy az állam a vagyoni viszonyok alanyaként jogi személynek minősül. Jogi személyként az állam az őt érintő jogviszonyoknak közvetlenül is alanya lesz, képviseletének ellá tására egy új intézmény – egy régiúj intézmény, ha szabad így mondanom – , nevezetesen a kincstári jogi igazgatóság felállítása válik szükségessé. A tulajdonformákat illetően természetesen közjogi értelemben meg kell különböztetni a köz- és magántulajdon k ategóriáit – a magánjog keretei között is fűződik ehhez joghatás. Ebben az értelemben tehát az állami és az önkormányzati tulajdon a többi tulajdoni minőségtől némileg eltérően kezelendő. Az a körülmény ugyanis, hogy az említett két tulajdonfajta közfunkci ók ellátására is szolgál, bizonyos értelemben korlátozza a velük való rendelkezést. Az állam tulajdonában lévő közhasznú tulajdoni tárgyak egy része az állam kizárólagos tulajdona, ennek jogkövetkezménye a forgalomképtelenség, amely önmagában is egy jelent ős korlátozás. A Ptk. jelenleg hatályos rendelkezéseihez képest az úgynevezett kizárólagos állami tulajdonkör részben szűkült, részben pedig bővült. A javaslat ugyanis az alkotmányos előírásoknak eleget téve, törvényi szintre emelte azokat a vagyontárgyaka t, illetőleg azoknak a vagyontárgyaknak a meghatározását, amelyeket más hatályos jogszabályok mint kizárólagos állami tulajdonú tárgyakat szabályoznak, és ez a tulajdoni állapot tulajdonképpen a jelenlegi gazdasági realitásokkal számol, de nem zárja azt ki , hogy a jövőben a jelenleginél egy sokkal liberálisabb módon kerüljön meghatározásra a kizárólagos állami tulajdon köre. Erre egyébként a törvényjavaslat utal, mert az eltérő törvényi szabályozásra utalással tulajdonképpen kifejezetten lehetőséget is ad.
