Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
1062 mindenáron azt szeretnénk, azt javasoljuk, hogy a tisztelt korm ánypárti képviselők fogadják el ezt az ezer aranykorona értéket, hogy minél nagyobb területen tudjunk földet természetben visszajuttatni. Másodszor: ez akkora réteget nem is érint, hogy ez különösebb nehézséget okozna, és ilyen vonatkozásban diszkriminatív helyzetbe kerülnének azok, akik ebbe az 1000 és a 400 aranykorona közötti értékbe kerülnének bele. A másik ilyen neuralgikus pont a helyben lakás kérdése és a szakmához való kötés kérdése. A helyben lakás kérdését a hárompárti megállapodás szintén elutasí tja, de egy bizonyos mértékig ez a rész még mindig benne foglaltatik egyes bizottságok javaslatában, és egyes bizottságok sajnos nem tették magukévá. Ezt a helyben lakást elfogadni nem lehet, semmilyen körülmények között sem, mert az emberek adott esetben nem maguktól mentek el arról a településről, hanem kényszerből, és nagyon sok embernek megvan még a lehetősége. Nagyon sok olyan embert ismerek, akinek háza, gazdasági épületei, egyebe is megvan még azon a helyen, ahol az eredeti tulajdona állt, és ezek az emberek szívesen visszamennének oda lakni, abban az esetben, ha földtulajdonukat természetben visszakapnák. Minden további nélkül meg tudnák kezdeni a gazdálkodást. Ezeknek az embereknek olyan kárpótlási jegyet adni, amin állami részvényt kellene vásároln i, véleményem szerint teljesen felesleges, és teljesen meggátolnánk őket abban, hogy eredeti foglalkozásukat űzhessék. Másodszor, nem értem a törvénytervezetben azt sem, hogy szakmához köti ezt a mezőgazdasági foglalkozást. Kérem, korábban ez nem kötődött szorosan szakmához. Ez egy apáról fiúra szálló tudomány volt, amit mindenki el tudott sajátítani, és bizonyos szinten tudott űzni. Előfordulhat, hogy olyan ember, aki ezt a mesterséget 1959ben, húszéves korában jól űzte, elment a Balaton mellé portásnak, és most, ötvenegynéhány éves korában nagyon szívesen visszamenne és tovább folytatná ezt a mesterséget, de rámondjuk, hogy nincs mezőgazdasági szakképzettsége, nem vállalhatja ezt feladatot. Ez egy olyan dolog, ami szintén egy olyan csúnya megkülönbözteté s, amit egy törvénytervezetben nem lehet bennhagyni, és nem is szabad bennhagyni. Nekünk meg kell adni a szabad választási lehetőséget, hogy ki tud önállóan gazdálkodni, és ki nem tud önállóan gazdálkodni. Aki nem tud, az nem fog, aki pedig tud gazdálkodni , az fog gazdálkodni, és a saját kárán meg a saját hasznán fogja annak a gazdálkodásnak a gyümölcsét értékelni. A harmadik pontja a mezőgazdasági hasznosítás. Kérem szépen, a visszakapott földtulajdonnal rendelkezzék a tulajdonos! Jelenleg is a termelőszöv etkezetek és az állami gazdaságok mint tulajdonosok rendelkeznek a földterülettel, és adott esetben saját maguk is másoknak bérbeadják, pénzért hasznosítják – és mint egy igazi tulajdonos, próbálnak vele gazdálkodni, sok esetben nem a maguk munkájával. Nem tudom, akkor miért lenne diszkriminatív dolog az, hogyha az eredeti tulajdonos tenné ugyanezt. Lehet, hogy az eredeti tulajdonos egy hektár földet adott esetben nem 500 forintért adna bérbe, hanem valamivel alacsonyabb értékért is, és a bérbevevőnek is jo bban megérné. Én úgy érzem, hogy ez a három neuralgikus pontja van ennek a tervezetnek. A hárompárti megállapodást a Kisgazdapárt részéről el tudjuk fogadni. Az a kérésünk, hogy a koalíció minden egyes tagja fogadja el, és akkor születik egy olyan kárpótlá si törvény, amely a Kisgazdapárt és a kormánypárt igényeit ki fogja elégíteni. Köszönöm szépen. (Jobb oldalon taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik dr. Szabó Lajos képviselő úr, a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJ OS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozó módosító javaslatokat nyújtottam be, amelyek közül háromra szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni. Az első a kárpótlási törvény kezdő időpontjának 1948. augusztus 1jét javas lom, ez csatlakozó módosító javaslat az 1874. számú módosító javaslathoz. Azért, mert 1948. augusztus 1je után már
