Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
1027 maradék morzsáit is szélbe kell szórnunk? A monopolisztikus helyzetben lévő állatforgalmi és külkeresk edelmi vállalataink tavaly lebonyolították az értékesítést, tavalyelőtt is, és azelőtt is. Akkor hogyan lehet, hogy az elmúlt fél évben teljesen megbuktak? Több a nehézség? Lehet. De a fokozódó nehézségek közepette is kellett volna valami megoldást találni . Azért vannak a polcon. Önkéntelenül felmerül a kérdés: a prémiumosztáskor, a nyereségrészesedés bezsebelésekor legkevésbé szemérmes kereskedelmi igazgatók és osztályvezetők valóban alkalmatlanok lennének a váltásra, a szakadékáthidalásra? Vagy talán nem is akarják? Érdekük volna a termelőknek a végső elkeseredésébe hajszolása? Bizonyosak abban, hogy a teljesen elcsigázott ember feltétlenül csak önmagát fogja elemészteni? Én nem hiszek a vállalatvezetőségek országellenes és tudatos szabotálásában, visszare ndeződésre történő spekulációjában. De a tömegek, akik szenvednek miatta, azok hisznek! Ezért a másik kérdésem: lehetséges volnae valamiféle kivizsgálás, hogy megláthassuk végre, vezetői alkalmatlanság vagy tudatos kártevése a sertéshízlalók tízezreinek gazdasági és lélektani kétségbeejtésének az oka? S ha ez megtörténik, lesze valamiféle felelősségrevonás, s nem is kicsi, mert az anyagi, az emberi és a politikai kár óriási. Egy éve éppen, hogy ezrek és ezrek reménykedve szavaztak rám Bá csKiskun megye 10. számú körzetében, s hogy gratulálva, örömmel szorongatták a kezem. És most nem tudok az utcán vagy a dűlőúton úgy végigmenni, hogy néhányan, saját vérmérsékletüktől függő módon, ne tennének szemrehányást vagy ne vonnának felelősségre. T isztelt Miniszter Úr! Meg kell érteni, hogy az én bűntelen hitelvesztésem, a bennem való közcsalatkozás menthetetenül átháramlik a Kormányra, sőt az egész parlamenti demokráciánkra. Ezért emelem fel szavam, ezért várom – s ott a Bácskában is ezért várják – a sürgős, embert és igazságérzetet mentő válaszát. Köszönöm figyelmüket, s elnézést… ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter úr válaszol. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, D R. földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által felvetett kérdés ma ágazatunk egyik égető problémája, melyre vérmérsékletünk, informáltságunk és érintettségünk szerint különbözőképpen reagálunk. A többi volt szocialista országtól eltérően, ahol általában élelmiszerhiány van, mi a viszonylagos túltermelés problémájával küszködünk. Okait az elmúlt hetekben már többször taglaltuk. A közismert okok közül a sertéstenyésztés gondjaira való tekintettel kie melem: Az ország belső fogyasztása körülbelül 5 millió darab hízott sertés. 1990ben, 1991ben átlagosan évenként 77,5 millió darab sertést hizlaltunk meg, illetve állítunk elő. Az exportra szánt mennyiség egy része – szerencsére növekvő hányadban – nyuga tra értékesül, más részét keletre, zömében a volt szocialista országokba, illetve a Szovjetunióba próbáljuk eladni. A keleti piac válsága tény. Tőlünk nem függ, de erősen érezteti hatását. Kivitelünk – főképpen a Szovjetunióba – az elmúlt években fokozatos an csökkent, ennek ellenére még 1990ben is a szovjet piac részesedése az élő vágósertéskivitelből csaknem 90% volt, hasított félsertésből 47%ot tett ki. Jelenleg főképp a szovjet piac beszűkülése okoz gondot. Nem vagyunk olyan gazdasági helyzetben, hogy jelentős külkereskedelmi aktívumunkat tovább fokozzuk. Ezt a megállapítást megkockáztattam annak ellenére, hogy a kereskedelem nem tartozik az FM kompetenciájába. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmünkre jellemző, hogy még a kormányok közötti megállap odások teljesítésére sincs garancia, a barterkereskedelmet a szovjet központú kormány korlátozza, felszabadítása bizonytalan. Úgy látjuk, hogy további magyar kivitelre csak megfelelő banki fizetési garanciák, biztonságos áruellentételezési konstrukciók, va gy a vállalatok
