Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
886 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megnyugtatni Szigethy képviselőtársamat, hogy igen figyelme sen elolvastam a törvényt módosító javaslatát. Fejtegetésem második része vonatkozott erre, hogy az első fordulóbéli részvétel mértékét is leszállítja a javaslat 50%ról 25%ra egyrészt, másrészt pedig még egy további csökkenést jelent, csökkentést tartalm az az első forduló tekintetében Szigethy képviselőtársam javaslata: ugyanis az a jelölt szerezné meg – ha elfogadnánk ezt a módosító javaslatot – a mandátumot, aki legalább a szavazatok egynegyedét megszerzi. Tehát 25% részvételt javasol, és ennek a 25%a, azaz gyorsan elosztom 4gyel, az körülbelül 8 egész valamennyi, bocsánat, 6 egész, tehát 6,25%os szavazatarányt kellene az összes szavazásra jogosult állampolgár voksához képest megszerezni, és azzal már első fordulóban el lehetne nyerni a mandátumot. Ug yanakkor a második fordulóra nézve pedig még lejjebb teszi a mércét, 10%ra. Ez lényeges minőségi eltérés a jelenleg hatályos törvényhez képest, ami azokkal a problémákkal jár, amiket az imént előadtam. És még egyszer szeretnék arra rámutatni, hogy mindazo k a korábbi választási eredmények, amik rendelkezésünkre állnak, és amikre utaltunk: helyhatósági választások, vagy a Hack Péter által hivatkozott 1989. évi eredmények, mindezek az eredmények a jelenlegi választójogi törvény változatlanul hagyása mellett, érintetlenül hagyása mellett eredményes és érvényes mandátumot eredményeznének. És mivel nem volt arra példa még mind ez idáig, hogy ne tudnánk betölteni a jelenlegi törvény alapján mandátumot, függetlenül attól az elvi kérdéstől, amit itt Füzessy Tibor is kifejtett, Németh képviselőtársam is a Kisgazdapártban, úgy érzem, hogy messzemenően idő előtti ezektől a szempontoktól függetlenül is pusztán praktikusan is ezzel a gondolattal foglalkozni. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Vastagh Pál képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék csak a vitába bekapcsolódni. Salamon képviselő úr elmesélt egy történetet. Ezzel k ezdte a hozzászólását, vagy inkább adomát. Ennek van egy másik fele is, ennek a történetnek, amikor valakit nem akarnak átengedni a vizsgán, és – mondjuk – azt kérdezik tőle, hogy sorolja fel név szerint a mohácsi csata áldozatait. Azt hiszem, hogy a kettő egybevetve mond valamit a vitához. Természetes, hogy ebben a vitában, aminek tanúi vagyunk, különböző politikai megfontolások húzódnak meg, és ez teljesen természetes, hiszen a választójogi törvény módosítása a pártok – politikai pártok – választási szere plése szempontjából nem lehet közömbös tényező. Azonban úgy gondolom, hogy nem vesszük figyelembe azt az alapvető tényt, hogy a választópolgárok, állampolgárok választási magatartása végül is egy bonyolult politikai motivációs rendszeren keresztül hat, kés ztet valakit arra, hogy részt vegyen a választáson, vagy távol maradjon a választástól. Ebben a motivációs rendszerben, úgy gondolom, és itt a vitában talán túlzottan is nagy jelentőséget tulajdonítunk a szavazáson való részvétel arányának, hiszen a válasz tópolgárok nem azt latolgatják, hogy elmenjeke szavazni, mert csak 25%os a részvételi küszöb a szavazás érvényességéhez, vagy ne menjek el szavazni, mert 50%os a részvételi küszöb. Ez az eredmény szempontjából tekinthető fontos elemnek, de nem a késztet és oldaláról, nem a késztetés szempontjából, ami az állampolgárokat politikai, adott esetben választási aktivitásra készteti. Nem akadálya annak, hogy legalább 25%os részvétel esetében legyen érvényes egy választás – nem akadálya ez annak – , hogy akár 60 vagy 70%a vegyen részt a választópolgároknak az adott időszakban kiírt választáson. Kétségtelen tény, hogy az időközi választásokon való részvétel általános trendje mindenütt a világon alacsonyabb, mint a teljes körű választásokon való részvétel. A javasl at végeredményben erre a tényre támaszkodva kíván megoldást találni, és tulajdonképpen ezt a tendenciát más
