Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)
880 mandátumhoz jutni, és nem szükséges az, hogy egy cikluson belül a mandátumszerzési lehetőség megváltozzon. Másodszor elébe mennénk eleve egy olyannak, hogy még nagyobb passzivitásra kényszerítsük a tömegeket, mert erre már azt mondanák, hogy ismét lejjebb szállították a részvételt, ez az emberekben, a választópolgárokban még nagyobb passzivitást váltana ki. Magyarország egyelőre nem Anglia és nem Nyugat, itt még nem úgy működnek a demokratikus rendszerek, mint ahogyan ott már megszokták ezeknek a m űködését. És itt a passzív tömegeket a parlamenten kívüli pártok és szervezetek a magukénak tekintik, és ezt a passzív tömeget úgy kezelik, mint akik nem értenek egyet a Parlamentben lévő pártok politikájával. Nekünk nem szabad ezt a tömeget növelni, és a pártoknak, akik képviselőt akarnak állítani, feladatuknak kell hogy legyen, hogy ne csak a jelöltjüket támogassák abban, hogy képviselő legyen, hanem a tömeget igenis aktivizálják arra, hogy minél nagyobb mértékben menjenek el szavazni, és legyen az a vála sztás érvényes! Tehát nekünk kötelességünk, tisztelt Ház, meggyőznünk az embereket, hogy ebben az új magyar demokráciában ebbe az új magyar Parlamentbe küldjék el hiteles képviselőiket, akik majd ott fogják őket hitelesen és tisztességgel képviselni. És ez érdeke kell hogy legyen minden magyar választópolgárnak! Szeretném elmondani, hogy a mi elhatározásunkat nem pártpolitikai cél motiválta. A mi elhatározásunkat az motiválta, hogy a képviselői mandátum rangját továbbra is megőrizzük, és egy képviselő minél több választópolgárt érezzen a maga háta mögött, és tudja azt és érezze azt, hogy a választópolgárait és ezen belül ezt a magyar népet képviseli megfelelő tömeggel és megfelelő választópolgárral! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és k özépen.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Füzessy Tibor képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Dr. Füzessy Tibor (KDNP) FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A választási törvény általános i ndoklása így kezdődik: "Történelmünk, közel ezeréves államiságunk tapasztalata, hogy a magyar nép mindig őszintén igényelte saját sorsa meghatározásának, alakításának jogát és felelősségét." Ezek a szavak tömören foglalják össze a választási törvény célját és rendeltetését. Ezt a törvényt még a régi Parlament hagyta jóvá, de a törvény előkészítésében az akkor még ellenzékben működő pártok is részt vettek, és a törvény gondolatainak és szövegének az alakításában, a csiszolásában, ennek a célnak a megfogalmaz ásában az akkori ellenzéknek is döntő része és döntő szerepe van. A törvény célja tehát az, hogy a nép kifejezze a választáson keresztül az akaratát, és kijelölje, megválassza azokat az embereket, akikbe négy évre a bizalmát fogja helyezni. Az igazság az, hogy a választási törvény előkészítése során az előkészítők tulajdonképpen valójában nem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy a nép érdeklődése nem fog elérni egy bizonyos elképzelt szintet. Egyszerűen elképzelhetetlennek tartották az előkészítők, hogy neg yvenévi visszatartottság után bárhol is előforduljon olyan lehetőség, hogy a nép érdektelenséget tanúsítson saját ügyeinek a vitele iránt. Kétségtelen, hogy az elmúlt másfél év választási és szavazási tapasztalatai megrendítették a hitünket a népnek abban a vélt igényében, hogy feltétlenül és minden körülmények között részt kíván venni a saját sorsának, a saját jövőjének az irányításában. Lehetetlen azonban nem észrevennünk és nem felismernünk azt, hogy ebben az érdektelenségben a pártoknak, a politikusokna k és nekünk magunknak is jelentős részünk van. Jelentős részünk van azért, mert nem mindig tudtunk olyan célokat kitűzni a választások, a szavazások elé, nem mindig tudtunk olyan kérdéseket feltenni, amelyek valóban a nép jövőjét érdeklő és érintő kérdések lettek volna.
