Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
878 amennyiben nem érvényes, akkor is ugyanez történik, ahol a szavazók több mint 25%ának kell megjelennie a hatályos szabályok értelmében. Ezek a szabályok két évvel ezelőtt, 1989ben fogalmazódtak meg abban a fel tevésben, hogy azzal, hogy az Országgyűlés törvénybe iktatja ezt az 50%os küszöböt, sikerül majd rávenni a választókat, hogy elmenjenek szavazni, és sikerül elérni azt, hogy a megválasztott képviselő nagyszámú választónak a szavazatával kerüljön be a Parl amentbe, és így, úgymond, legitim képviselő legyen. Az elmúlt másfél év tapasztalatai és az ez alatt az idő alatt megtartott választások azt bizonyították, hogy ez a feltevés – tehát hogy a törvényben kikötött 50%os részvételi arány ösztönzi a részvételt – megdőlt. A választók aktivitása nem attól függ, hogy mi van a törvényben. A törvényben lehetne 90%os vagy 30%os részvételi arány is, nem ettől függ a részvétel, hanem elsősorban politikai tényezőktől. Ezért – a nemzetközi tapasztalatokat is számba véve – azt mondhatjuk, hogy a szavazáson való részvétel alapvetően politikai kérdés, nem jogi kérdés, nem a jogi technika kérdése. A nyugati demokráciákban általában nem szokás, hogy törvény rögzítse azt a minimális számot, amely alatt nem érvényes a választás . Tudjuk azt, hogy például Angliában, ahol nemrég is voltak időközi választások, nincs olyan törvény, amely előírná, hogy a választóknak hány százaléka kell, hogy részt vegyen a választáson. Vannak olyan körzetek, ahol 60% is részt vesz ettől függetlenül. Van olyan, ahol 2030% vesz részt. Ez nem a törvény előírásától függ. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a közeljövőben több időközi választást kell tartani Magyarországon. Eddig két képviselőkörzet veszítette el képviselőjét – Budapesten és Oroszlányban egyegy választási körzet – különböző okokból. Azt is láthatjuk azonban, hogy az Országgyűlés megalakulása óta közel egy tucat képviselő mondott le mandátumáról. Ezek többségükben listás képviselők voltak, de arra is lehet számítani, hogy a közeljövőben v alamilyen oknál fogva esetleg egyéni kerületi képviselők is elveszthetik mandátumukat. Abban az esetben, ha ragaszkodunk az 1989. évi XXXIV. törvény előírásához, az a kockázat áll elő, hogy egyes választási körzetekben egyszerűen nem lesz képviselő, hiszen nagyon csekély az esélye annak, hogy a mostani politikai helyzetben az első választási fordulóra a választóknak több mint 50%a elmenjen. Aki ma ebben a Házban úgy jósol, hogy több mint 50% el fog menni, az – azt hiszem – nagyonnagyon derűlátó, és nagyon kevés ténnyel tudná ezt a derűlátását alátámasztani. Arra is kevés az esély – különösen a helyhatósági választások tapasztalatai alapján – , hogy a második fordulón 25%os részvétel előálljon. Ezért még egyszer hangsúlyozom, nagy a kockázata annak, hogy eg yes választási körzetekben a lakosságot nemcsak hogy két fordulón való megjelenésre kényszeríti a hatályos törvény, hanem arra kényszeríti, hogy hónapokon keresztül megismételt választási fordulókon vegyen részt, amelyek ismét és ismét eredménytelenek. Ez végképp lejáratja az országgyűlési választások tekintélyét, és abszolút érthetetlenné válik a választópolgárok előtt, hiszen azok, akik elmennek, akik számára fontos az ügy, kényszerülnek többszörös szavazásra. Azokra nem gyakorol ez hatást, akik nem menne k el, akik ilyen vagy olyan okból elidegenültek a politikában való részvételtől. Azt hiszem, többékevésbé megérthető ez az elidegenülés. Ezekre az emberekre ez nem hat, pusztán azzal a következménnyel jár, hogy – érthető módon – a politikailag aktív érdek lődőket idegeníti el, és az ő körükben teremt még nagyobb ellenszenvet választási rendszerünk iránt. Ezeknek az anomáliáknak, ezeknek a visszásságoknak a kiküszöbölését javasoljuk a törvény módosításán keresztül oly módon, hogy a választásokon való részvét el arányát nem kötném meg a törvényben, tehát akárhányan mennek el választani, eredményes lesz a választási forduló. Az első fordulóban az a képviselő kapná meg a mandátumot, aki a szavazatok 25%át megkapja. Az eddigi tapasztalatok azt is mutatják, hogy m ár a nagy választásokon is nagyon kicsi volt az esély – ezt valamennyien tudjuk – , hogy az első fordulóban sikeres lesz a választás. A 176 képviselői