Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 28. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 14. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
835 A megyei, fővárosi földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskörmegállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Most 15 perc szünet következik. (Szünet 15.02 ór ától 15.21 óráig – Az elnöki széket Szűrös Mátyás. foglalja el – Jegyző: dr. Kóródi Mária és Tóth Sándor és ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el a helyüket. Folytatjuk a munkát. Tisztelt Országgyűlés! F olytatjuk a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az ülés vezetésében segítségemre vannak dr. Kóródi Mária (SZDSZ) és Tóth Sándor (KDNP) jegyző társaim. Szólásra következik dr. Török Ferenc ké pviselő (SZDSZ) Kérem! Felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudom, hogy nagyon sok ember munkálkodott a törvény kidolgozásánál. Mindenki kereste a konszenzust, és ebből született ez a törvényjavaslat, amel yik a T. Ház asztalán fekszik. Ennek a törvényjavaslatnak a kritikáját – azt hiszem – a sok módosítás bizonyítja. Tanulmányozva a törvényjavaslatot egyértelmű számomra, hogy a főváros és a kerületek érdekeinek összeütközését fűszerezi az alkotmányban rögzí tett önkormányzati alapjogokat megillető jogoknak a sérelme, és egyéb jogszabályoknak a jelenlegi hatályossága és fenntartása. Úgy gondolom, hogy az Alkotmány árnyékában azt a kérdést kell eldönteni, hogy a főváros áll kerületekből vagy pedig fordítva. Tul ajdonképpen egy róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet van. Azt hiszem, hogy szívünk mélyén, pártérdekeken felül, azon felül, hogy most jelenleg a fővárosnak a főpolgármestere Demszky Gábor, és azonkívül 21 SZDSZes polgármester van, mindannyian szép é s egységes, működő fővárost szeretnénk, a kerületek organikus egységében. Hogy az országgyűlési választási kampányokon ki mit hirdetett meg, azt saját maga tudja. Én tudom, hogy az én kerületemben azt hirdettem, hogy szeretnék erős kerületet, de ez nem jár hat a főváros érdekeinek a sérelmével. Hogy milyen főváros alakuljon ki, annak elsődleges oka az, hogy rendezetlenek teljesen a vagyoni viszonyok. Nem kívánok azokra a részletekre visszatérni, amit már képviselőtársaim elmondottak, de mégis a leglényegeseb bet, a lakáskérdést nekem is említenem kell. Elképzelhetetlen számomra, hogy az evidenciában tartott, kerületi önkormányzati tulajdonba kerülő vagy került szeptember 30ával – ha így igaz, bár én nagyon keresem annak a pontos megfogalmazását és jogszabályi helyét az önkormányzati törvényben, hogy ezek valóban kerületi önkormányzati tulajdonba kerültek, ezek a lakások – , hogy ezekkel a kerületi önkormányzati tulajdonba került lakásokkal a főváros miképp óhajt gazdálkodni az Alkotmánnyal szemben. Mégis azt ke ll mondanom, hogy elképzelhetetlen az, hogy ne központi lakásgazdálkodás legyen, és hiába van az, hogy más világvárosokban is a főváros gazdálkodik bizonyos lakásokkal, azonban megítélésem szerint a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok között és a f ővárosi lakáshelyzetet tekintve nem lehetséges ezt ilyen formában megoldani, hogy a kerületi önkormányzatok gazdálkodjanak ezekkel a lakásokkal. Gondoljanak csak arra, hogy ha valaki figyelte nemrégiben a Népszabadságot, abban megjelent egy hirdetés, hogy a XIII. kerületi önkormányzat 12 ezer darab lakást kíván értékelni és nyilvánvalóan értékesíteni. Mi történik akkor, hogy ha az önkormányzati saját tulajdonával a kerületi önkormányzat rendelkezik, hiszen az Alkotmány védi az önkormányzati tulajdonjogokat, és eladja az összes