Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 28. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 14. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
830 összeütközik az Alkotmánnyal, és törvényben rögzíti a régi, erősen központosító és újraelosztó szisztémát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Dr. Remport Katalin képviselő asszony következik a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Remport Katalin (MDF) REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jogalkotási munkánk jellemző je, hogy a benyújtott törvényjavaslatok az általunk benyújtott nagyszámú módosító indítvány hatására igen nagy átalakuláson mennek keresztül. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a most beterjesztett, a fővárosi és a kerületi önkormányzatokról szóló törvény is több tekintetben ellentétes a gyakran általunk alig egy hónapja elfogadott más törvényekkel. Én ezen eltérések közül a pénzügyi jellegű hibákra szeretném felhívni az Önök figyelmét. A törvényjavaslat foglalkozik a fővárosi önkormányzatot és a kerületi ö nkormányzatot megillető bevételekkel. Ezek között megemlíti az államigazgatási szolgáltatások díjait. Ez így egyrészt pongyola megfogalmazás, másrészt nincs összhangban az általunk már meghozott törvényekkel. Ez a kitétel minden bizonnyal az illetéktörvény ben meghatározott igazgatási szolgáltatások díját jelenti. Igen ám, de az illetéktörvény ezen díjak felhasználásáról már rendelkezik, mégpedig aszerint, hogy milyen formában történik ennek a díjnak a megfizetése. Ha ugyanis illetékbélyeggel kell leróni ezt a díjat, akkor az nyilvánvalóan a központi költségvetést illeti, míg ha készpénzben kell leróni, akkor a pénzügyminiszter által megjelölt számlán kell befizetni, márpedig az a pénzügyminiszter által megjelölt tárcaminiszter hatáskörébe tartozik, annak fel használásáról már a tárcaminiszter dönt. Ilyen értelemben tehát már rendelkeztünk ezeknek a díjaknak a sorsáról. Hogyha most ezzel ellentétesen fogadjuk el a jelenlegi törvényjavaslatot, akkor kétszeri felhasználását írjuk elő ugyanannak a pénzeszköznek. E zt szeretném elkerülni, amikor javaslom ennek a szakasznak az elhagyását. Megjegyzem, hogy más, ettől eltérő díj a gazdasági jellegű díj, mint például a parkolási díj, azt viszont nyilvánvalóan annak kell a rendelkezésére bocsátani, aki kivetette azt a díj at. A törvényjavaslat az illetéket is a fővárost és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek közé sorolja. Igen ám, de ez ellentétes az általunk már alig egy hónapja elfogadott költségvetési törvénnyel, amely úgy rendelkezik, hogy a fővárosi önkormányzati hivatal, az illetékhivatal által beszedett illeték a fővárosi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi bevételeket ráadásul a költségvetési törvény meghatározott feladatokhoz köti, tehát a bevételeknek megvan már a felhasználási helye is. Így v iszont nincs mit elosztanunk, ezért felesleges a törvényjavaslatnak ez a szabálya. A törvényjavaslat szintén rendelkezik az osztott bevételek megosztásának a módjáról. Ezt két változatban terjeszti elő. Egyrészt azt mondja, hogy a bevételeket megállapító t örvények határozzák meg a felhasználást és a megosztást. A másik változat azt mondja, hogy a fővárosi önkormányzat döntsön a felhasználás módjáról. Én az első változat elhagyását javaslom, ugyanis nincs összhangban a költségvetési törvénnyel és az illetékt örvénnyel sem. Az illetéktörvénynek nem az a feladata, hogy a megosztás módjáról határozzon, tehát ott nem is szabályozhatjuk ezt. A költségvetési törvény pedig már rendelkezett az illetékről. Éppen ezért az A változat elhagyását javaslom. Felhívom a figye lmet, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy javaslok egy másik változatot, hanem arról, hogy kerüljük el a törvénysértést. Ezért javaslom az A változat elhagyását a két változat közül. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat ellentétes a helyi adókról szó ló törvénnyel is. Ott elfogadtuk, hogy a fővárosi önkormányzat dönt arról, hogy milyen típusú helyi adókat vessenek ki, a mértékéről majd a kerületi önkormányzat dönt. Itt viszont teljesen ellentétes szabályozással
